Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN
sem találtam elegendő igazolást arra, hogy egy-egy jelenség csak a kisnemesi-kuriális építészethez egyértelműen köthető lett volna. 9 1 Szinte megfoghatadannak érzem - legalábbis egyelőre - a különbségtételt a homlokzati díszítettségben, a vakolatrátétes feliratok kialakulásában. A leírások, jellegükből adódóan Észak-Magyarországon a legritkábban foglalkoznak a lakóház külső megjelenésével, főleg nem a parasztok esetében. A jelenleg is álló és kisnemesi eredetű épületállomány külső díszítettsége egyáltalán nem biztos, hogy egykorú magával az épülettel. Magam számtalanszor tapasztaltam, hogy egyes divathullámok terjedésével párhuzamosan, a 19. század második felétől többször is kicserélődött egy-egy épület külső ornamentikája, egyszerűen átvakolták, átmeszelték az épületet egy-egy nagyobb felújítás alkalmával.A kisnemesi építészet sajátosságának érzem azt is, hogy meghatározott gazdasági és társadalmi okok következtében, bizonyos épületek csak a kiváltságos rétegeknél voltak jellemzőek. Legpregnánsabb példa erre a csűr, amely — s ebben Selmeczj Kovács Attila több tanulmánya is megerősít — a gömöri és a Sajó-völgyi kisnemesi falvakban jóval a századfordulón túl is csak a kisnemesek tulajdonában voltak. 9 3 Szuha-völgyi jobbágy-paraszti származású adatközlőim véleménye szerint a faluban akkor vették a gazdát „emberszámba", ha már csűr állott az udvara végében. így érthető, hogy a csűr eredeti funkciója a mezőgazdaság-iparosodással már régen tovatűnt, de a parasztok még a második világháború körüli időkben is óriási méretű csűröket építettek, noha új funkciója jóval kisebb épületeket igényelt volna/ Hasonló, speciálisan a kisnemeseknél gyakori építmény lehetett pl. DélGömörben a méhes és parádéskocsi-szín is. 3 Sajnos ezekben a kérdésekben általános érvényű következtetésekre csak az egyes kisnemesi régiók, települések átfogó történeti és néprajzi vizsgálatának eredményei után nyílik majd lehetőségünk. A tanulmányomat, mint említettem, olyan kísérletnek szántam, amelyben kimutathatom, hogy egy bizonyos időszakban milyen építőanyagok, technikák, szerkezetek és formák köthetőek sajátosan a kisnemesi építészethez. Az egyes falképző anyagok (kő, tégla, talpas-vázas szerkezet), födémszerkezet (boltozott és gerendafödém), a széklábas tetőszerkezet, egyes tetőfedő anyagok (fazsindely, cserép), az alaprajzi elrendeződés (kétmenetű és az L alaprajzú), a tornác és különböző formái tekintetében a források igazolták, hogy a 9 1 H. Takács 1970: 190; Dám 1982: 81-82; Zólyomi 1974: 29-31; Bakó 1974: 227, 247; Balassa M. 1981: 153-182; Barabás-Gilyén 1987: 86-104. 9 2 Dám 1987: 91-97; Nyíresi Tichy 1939: 685-689; Kalas 1965: 259-284; Gróh 1907; Barabás-Gilyén 1987: 152-155; Balassa M. 1981: 190. 9 3 Selmeczi Kovács 1976: 9. 9 4 Cseri 1987: 120-123. 9 5 Cseri 1987: 119-120, 128. Lásd még a méhesekhez: Kotics 1988: 126-133. 319
