Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN

általános még a kisnemesek között sem, hiszen a 18. század végén Sfirmay Antal, Zemplén megyei földbirtokos és országgyűlési képviselő imigyen korholta rendtársai lakházait: „A nemesek lakóházai a falvakban nagyon hitványak ... üvegablakok a falvakban egyáltalán nincsenek, városokban is legritkábban, hanem állati hólyaggal látták el azokat."

6

3 A Nyírségben az ablakkarika, ablakszem kifejezések Nyárády Mihály szerint egyenesen a nemesházak ácskeretes ablakának kicsiny, sokszögletű, csillogó üvegére utalnak.

6

4 Nógrádban a 19. század elején csak kisnemesi használatban előforduló zsalugáteres, üveges ablakokról tudunk.

6

3 Szabolcsban 18 helyiségben írtak le ablakokat a 19. század elején, s ezek közül az összes üveges, zsalugáteres ablak a kiváltságos rétegek lakóházain szerepelt.

6

6 Istvánjjy Gyula szerint Észak-Magyarországon csak az 1893-as kolerajárvány után rendelték el a nyitható ablakok építését a parasztoknál, holott a nemesi-polgári építkezésben ez már évszázadokkal korábban megvolt.

6" Magam is egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az ablak megnagyobbítása, díszítése egyfajta társadalmi konvenció és földesúri rendeletek tiltó hatálya alá esett. Bakó Ferenc kifejező makiári példája éppen azt példázza, hogy az ablak nagysága társadalmi státus jelképe volt: a 19. század második felében ugyanis egy szegényebb család a helyi bíró lebontott házából megvásárolta a kő ablakkeretet, de azt beépítés előtt megkisebbítette, mert nem tartotta szegénységéhez illendőnek.

1 A legtekintélyesebb nemesi udvarházak, kastélyok nagyszámú, sokszor kőkeretes ablakokkal rendelkező épületek voltak már a 18. század közepétől kezdve. A kúriák, kisnemesi lakóházak, főleg az oldalszoba megjelenésével, többek között szintén az ablakok számának növelésével, díszítettségével hangsúlyozták lakhelyük külső megjelenését. Ugyanakkor a paraszti építészet a 19. század közepén még ott tart, hogy mindenhol általánossá válik a két ablak, s díszítettségében is messze volt a nemesekétől.

6' A kisnemesi-kurialista építészet fejlettebb szintje véleményem szerint kézenfekvőnek tűnik. ALAPRAJZ Észak-Magyarországon a kétsoros alaprajzú épületek szinte kivétel nélkül nemesi kúriákon, parókiákon, plébániaházakon jelentek meg először. Az L 6

3 Idézi Badál 1987: 17. w Nyárády 1938: 58. 6

5 Zólyomi 1974: 28, 68. 6

6 Páll 1987: 20. 6

7 Istvánffy 1911: 3. 6

8 Bakó 1978: 107. 6

9 Barabás-Gilyén 1987: 116-117. 315