Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - AZ ÉPÍTŐANYAG MINT AZ ÁRUCSERE TÁRGYA

A Tisza környékéről már a múlt század közepétől vannak datált kőkere' tes ablakaink. A tiszanánai és sarudi vagyonos parasztok lakóházaira a kőkereteket demjéni kőfaragók készítették és szállították a helyszínre."

8 Ugyanezen a területen a múlt században a tornácok faoszlopainak fejezetét kőből faragták, leginkább Demjén és Tarnaszentandrás kőfaragói, akik ide is szállították az anyagot."

9 Borsod megyére vonatkozóan Fényes Eleknél Parasznya, Szilvás, Bogács, Cserépfalu, Tibolddaróc, Sály, Harsány, Kisgyőr, Kacs, Szomolya, Felsőtárkány, Mályinka, Nagyvisnyó, Járdánháza, Mónosbél szerepel működő kőbányaként,

1"" s közülük Nagyvisnyót, Kisgyőrt és Felsőtárkányt híres palabányájáról is emlegeti: „.. .Ez igen híres, s házfedésre egészen Pestig, Pozsonyig elhordatik."'

2

1 Máshol ezt írja: „Palakő, fedésre való is sok helyt, igen jó Borsodban."

1"

2 A bükki palabányászat és -kereskedés volumenét jellemzi a vármegye-monográfia szerzője is: „... A Bükk hegységben Kisgyőr, közelebbről a Mocsolyás-puszta melletti palabánya évtizedeken keresztül szolgáltatta a kitűnő tetőfedő palát, úgyhogy ebből fedezték többek között a nagy lillafüredi építkezéseket ... sőt még külföldi kivitelre is került."'

2

1 A Bükkaljánál maradva, Viga Gyula kutatásai nyomán ma már lényegesen többet tudunk a régió kőbányászatáról és kőfaragásáról, annak értékesítéséről.'

2

4 A bogácsi kő főleg az Alföldön cserélt gazdát, a fuvarosok elsősorban lefelé indultak. Ritkán vették meg a követ más bükki falvakban, bár pl. a bükkzsérciek bogácsi kőből építkeztek. A Bükkalja és a dél-borsodi Mezőség falvainak népi építészetében meghatározó szerepe volt a bogácsi kőnek. Eljutottak vele Tiszafüredig, néha át is keltek a Tiszán, s a Tiszántúlon talált gazdára a kő. Leggyakrabban Mezőkövesd, Szemere, Tiszavalk, Négyes, Tiszabábolna, Borsodivánka volt az értékesítés helye, de eljutottak Kömlőd, Markaz, Domoszló, Abasár, Egerfarmos, Egerszalók, Visonta felé is. Nyugat felé azonban nyilván határt szabott a kereskedelemnek a mátrai kőbányák anyaga, termése is. 191 l-l3-ban, a Tisza gátjainak megerősítéséhez kb. 800 kocsi követ vittek a faluból, néha 30 fogatból álló karavánok is mentek 125 együtt. "

R Bakó 1982: 54. 11

9 Bakó 1982: 56. 120 fényes 1844: 107-118. 12

1 Fényes 1847: 245-249. 122 fényes 1847/B: 69. 12

3 Csikváry 1939: 58. 12

4 Szakáll—Viga 1984: 93-122; Viga 1985. 12

5 Viga 1984: 113-114. 284