Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMOK, TÁJHÁZAK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN

SZABADTÉRI MÚZEUMOK Minden gondjuk és problémájuk ellenére azt gondoljuk, hogy a szentendrei országos és az öt regionális szabadtéri néprajzi múzeum valóban a magyar muzeológia egyik húzó ágazataként működik. Talán ezen múzeumok jellegéből, adottságaiból fakadóan jellemző rájuk a nagyfokú nyitottság, a közönségorientáltság, a tárgyi ismertség és az innovatív szemlélet. Programjaik, kísérő rendezvényeik, szakmai tanácskozásaik színvonala messze meghaladja az országos átlagot. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül elsősorban a regionális gyűjtemények esetében a megyei vagy helyi fenntartóknak való kiszolgáltatottságukból eredő hiányosságokat sem. Sok esetben egyedül maradnak, a költségvetési maradványelvből való függőségük miatt fejlesztésük megreked, karbantartottságuk nem mindig megfelelő. Ez alól képez kivételt a Sóstói Múzeumfalu és az Opusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlék szabadtéri néprajzi gyűjteménye, de a Göcseji Falumúzeum és különösen a szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény és a Vasi Múzeumfalu esetében komoly összegeket kitevő rekonstrukcióra is szükség lenne. Szakmai koncepcióját tekintve a Sóstói Múzeumfalu eredeti telepítési tervét megvalósította, hasonlóképpen az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Néprajzi Gyűjteménye is, míg a szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény és a szombathelyi Vasi Múzeumfalu keresi továbbfejlesztésének lehetőségeit. A továbbfejlődés terén a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum sajátos helyet foglal el az először szakmai kérdőjeleket is felvető, de ma már egyértelműen sikeresnek mondható finnugor falu koncepciójának megvalósításával. Míg Nyíregyháza-Sóstó az európai trendekhez kapcsolódóan időben és tematikában kívánja bővíteni kiállításait (középkori, újkori falu), addig elsősorban Szenna és Szombathely még eredeti koncepciójának befejezését sem láthatja megvalósíthatónak. A kiállítási építmények tekintetében a kép túlnyomó többségében jónak mondható, bár Nyíregyháza-Sóstó és Ópusztaszer jó karbantartottságával ellentétben szembetűnő Szenna és Szombathely nehéz helyzete, az anyagi nehézségek ellenére komoly erőfeszítéseket tesznek a további romlás megakadályozására. A Göcseji Falumúzeum gondjai ellenére is biztosítja épületeinek rendszeres karbantartását. Az épületekben levő műtárgyállomány és enteriőrök tekintetében a szakmai berendezés már összességében is jónak mondható, de Szennán, Szombathelyen erőteljes restaurálás és állagmegóvás is ráférne a tárgyakra. Egyértelmű tanulság, hogy Nyíregyháza-Sóstó, Ópusztaszer és Zalaegerszeg példáját követve, a fenntartó megyei múzeumi szervezetnek kell biztosítani a 21