Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI MÚZEUMOK SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

A SZABADTÉRI MÚZEUMOK SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A VÁLTOZÓ VILÁGBAN A néprajzi muzeológiában általános vélemény szerint ma a világon a néprajzi múzeumokat két nagy területre oszthatjuk.

1 Az egyiket alkotják az ún. egyetemes néprajzi múzeumok, melyeket az angolszászok antropológiai múzeum, a németek hagyományosan a Völkerkunde elnevezéssel illetnek. Ezek elsősorban a valamikori gyarmati területekről vagy az őslakos népektől származó anyagokat őrzik. A néprajzi múzeumok másik nagy köre az európai társadalmak egykori kétkezi munkából megélő népi-paraszti, kézműves rétegeinek vagy osztályának emlékeire szakosodott intézmények. Bár hasonló gyűjteményekkel rendelkeznek, de a bemutatás különbségei és sajátos szakmai specializációjuk miatt két nagy altípusra oszlanak, a szorosabban vett, zárt térben működő és a szabadtéri múzeumokra. Jelen előadásunk a szabadtéri múzeumok 21. századi problémáival, velük szemben támasztott szakmai és társadalmi kihívásokkal és azokra adott válaszokkal kíván a teljesség igénye nélkül foglalkozni. Közismert tény, hogy a világ első szabadtéri múzeumát 1891-ben Stockholmban Arthur HAZELIUS professzor alapította, mely az intézménynek otthont adó városrészről a Skanzen elnevezést kapta. Az ezt követő mintegy 110 év alatt ez a múzeumtípus viharos gyorsasággal elterjedt elsősorban Észak-, Északnyugat-Európa fejlett, a polgári átalakulást hamar produkáló országaiban, majd Közép- és Kelet-Európa fáziskéséssel kialakult nemzetállamaiban is. A II. világháborút követő időszakokban az észak-amerikai kontinens, Ausztrália és a Távol-Kelet egyes országaiban is megjelent ez a múzeumi forma. Sajátos jelenségként értékelhető, hogy Dél-Európa, a Mediterránium, Arab- és Fekete-Afrika, Belső-Ázsia területein még ma is csak elvétve vagy egyáltalán nem találhatunk skanzeneket. A skanzen elnevezés köznévként ma már meghonosodott számtalan országban szabadtéri 1 Elhangzott 2003. november 12-én, a Magyar Tudományos Akadémia I., II., IX. osztálya által szervezett, „Múlt-jelen-jövő", a társadalomtudomány szerepe a változó világban című nyilvános felolvasó ülésén. 9