Flórián Mária, Tóth Béla: Tímárok - A bajai tímárműhely a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

27. kép. A nyersbőr tartósítása sóval. átterítették a lejtős fadobogóra, és a bőr súlyához számított kb. 40%nyi, finomra aprított sóval beszórták. A só azáltal, hogy a bőrön feloldódott, abból vizet vont el. Az oldott só részint lefolyt a lejtős dobogóról, részint a bőrben maradt: a bőr súlyát csökkentette, és a bőrt tartósította (28. kép). A magyarországi tímárságokban a tartósításhoz kősói használtak, amit nagy fahordókban tároltak. A kősót megőrölték és megtisztították a benne lévő kalciumtól és magnéziumtól - amely a kősót erősen nedvszívóvá tette - és a vasvegyületektől, hogy a bőrön vasfolt ne képződjön. A bőröket egymásra fektetve sózták, mindaddig, amíg a nyersbőr-