Flórián Mária, Tóth Béla: Tímárok - A bajai tímárműhely a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

24. kép. Bőrmosás tutajról a Holt-Maroson. Szászrégen, 1942. cába ömlő Kenderes-érből nyerte, ami egykor-torkolata táján-jókora területet el is mocsarasított. A Kenderes-ér befedésére, amellyel Baja csatornázása megindult, csak a századfordulón került sor, vagyis jóval azután, hogy a Horváth-féle tímárságban megszűnt a munka. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Kenderes-eret az Alföld tájegység főútjának árka helyettesítheti.) A bőrkikészítés folyamán sokszor és sok vízre volt szükség, amit a változó vízhozamú kis patakok, erek nem biztosíthattak. Vizük minősége sem volt mindig megfelelő a bőrmunkához, ugyanígy a Duna vize sem. Ezért a kisebb tímárságokban állandóan gyűjtötték a legalkalmasabb lágy vizet, az esővizet. De ebből sosem lehetett eleget összegyűjteni, ezért volt a műhelyek mellett - és egykor a bajai tímárműhely mellett is - kút, melyet a város alatt ma is lappangó vízfolyás táplált. Az esővizet