Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LACKNER MÓNIKA: Adatok Böde gyűjtögető gazdálkodásához

be) szekérrel mentek ki az erdőre. A felnőttek (nők és férfiak egyaránt) fagereblyéve 1 és favillával silingába, vagy keceleruhába gyűjtötték a levelet, s felborították a szekérre. A gyerekek fel- . adata a taposás volt. Három ember egy óra alatt egy szekérnyit öszsze tudott gyűjteni. Egy szekérnyi csalit 3—3 hétig adott elegendő almot, ezért ősszel a családok 4—5 szekérnyit gyűjtöttek be, amelyet védett helyen tároltak. Előfordult, hogy be is fedték. A csalitból jó trágya lett, ezért szívesen alkalmazták. Az 1950-es években az állami gazdaság istállói számára is gyűjtöttek falevelet. A méhészkedők a méhek füstölésére taplógombát használtak, főleg azokat, amelyeket nyárfák és bükkfák oldalán találtak. Az állattartásban fontos szerepet játszó növények gyűjtögeté- , sének intenzitása a gazdaságok stabilitásától függött. A szegények körében általános gyűjtögetési módokra egy-egy rosszabb termésű évben a stabilabb gazdaságok is rákényszerültek. Gyűjtögetett növények és a háztartás A gyűjtögetett növények egy része a háztartásban volt hasznosítható. Némelyiket közvetlenül felhasználták, míg többségük egyegy háztartásban használatos tárgy alapanyagaként jelent meg. Az alapanyag nem vált kereskedelmi cikké a falun belül. Bármennyire is minden nap használatos tárgyakról (kosár, seprű, alágyújtós) volt szó, a növény beszerzése nem volt nehéz, speciális szakértelmet nem igényelt, így mindenki hozzájuthatott. Noha a gyűjtögetett növények nem váltak kereskedelmi cikké, a belőle készült tárgyak igen, de nem a faluban, mert a családok egy része önellátó volt (szinte minden férfi értett pl. a kosárfonáshoz), a családok más része egy fajta kölcsönösségi, szívességi kapcsolat útján jutott a tárgyakhoz. Falun belüli kereskedelemmel ma csak a cigányok foglalkoznak. A tárgyak előállításához sokan értettek. Piacozni (Zalaegerszegre) csak kevés család vitte ezeket rendszeresen, általában azok, akik csak kevés földdel rendelkeztek, s nyaranta részért aratni jártak. Nem véletlen, hogy az egyik leghíresebb piacozó család (a Horváh család) foglalkozott leginkább gyántás, seprű és ko64