Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LACKNER MÓNIKA: Adatok Böde gyűjtögető gazdálkodásához

ADATOK BÖDE GYŰJTÖGETŐ GAZDÁLKODÁSÁHOZ LACKNER MÓNIKA Bevezetés A gyűjtögetés mint gazdálkodási forma másodlagos szerepet ját­szott Bődén a létfenntartás biztosításában, kiegészítő szerepe azonban jelentős és sokoldalú volt, amelyet természeti, társadalmi és gazdasági okok egyaránt magyaráznak. Böde természeti viszo­nyai (az éghajlat, valamint a falut övező erdők és rétek növény­takarója) csak a gyűjtögetés feltételeit biztosítják, annak kialaku­lásában és tartós fennmaradásában inkább azt az igényt ismerjük fel, hogy az ember igyekszik szükségleteit a környezet kínálta le­hetőségekkel kielégíteni, vagy mert erre más lehetősége nincsen (pl. rendszeres orvosi ellátás hiányában egyes betegségeket otthon, házilag kellett kezelni), vagy mert gazdaságát a kiadásoktól, feles­leges terményhasználattól kímélnie kellett. A gyűjtögetés a paraszti gazdaságban egyfajta „biztonsági sze­lep" funkcióval is rendelkezik: azoknak az igényeknek, amelyeket a paraszti gazdaság növénytermesztés útján elégít ki, ismerik más, gyűjtögetéssel történő megoldását is. Ezt a gazdaság stabilitásától függően minden évben, vagy csak a rossz termésű években veszik igénybe. Ez a „szelep-funkció" jól megfigyelhető pl. a fagyöngy begyűjtésénél, vagy a csalit összeszedésénél, de az ún. ínségelede­lek is ide sorolhatók, amelyet főként a régebbi kutatás hangsúlyo­zott a gyűjtögetés funkciójaként. Ez utóbbi ma Bődén halvány nyomokban él, leginkább a gyerekek és a tartósan szabadban dol­gozók körében. A gyűjtögetés intenzitása és formája a vagyoni helyzettől függ (az instabilabb gazdaságok gyakran kénytelenek hiányzó ter­ményeiket gyűjtögetés útján pótolni) és a kevés földdel rendelke­zők a gyűjtögetett termények értékesítésében fontos jövedelemfor­rásukat találták meg. Nem véletlen, hogy az a család, amely nyá­ron részes aratást vállalt, foglalkozott a rózsaf ázás sal, vala­mint gyántás, seprű és silinga készítésével és eladásával. A család 54

Next

/
Thumbnails
Contents