Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
HÁLA JÓZSEF – HORVÁTH GYULA: Adalékok Böde megismeréséhez
tudjuk teljes biztonsággal azonosítani az írásos forrásokban szereplő falvakkal. A legvalószínűbb, hogy Középlak vagy Végzalátnok állt itt. Középlakról tudjuk, hogy határos volt Németfaluval. 1381-ben Jan mellett említik. 4 Felsorolásból is ismerjük: Kezeplak, Herman/alwa és Akwsfalva. Később Végzalátnok és Böde ill. Hermánfa között fordul elő. 5 Inkább Középlakra gondolhatunk a határos települések alapján, de a lelőhelyünk közelében emelkedő dombos, erdő és rét területet Zalátnoknak hívják. (39/61). Egyik települést sem említik a törökkori források. 'ltsz.: 69.66.1—2. 2ltsz.: 69.66.3. 3Csánki, 77. p. Lak: „C" és Kubinyi László: Adalékok a régi Zala megye történeti földrajzához és földrajzi neveinek történetéhez. MNy LXI (1965) 416. p. Holub, ki. Lak címszó: c. Kubinyi L. i.m. 416. p. 84. Böde-Hottó RÁKk A Szentmihályfai patak bal partján, a Böde és Hottó határán beléfolyó Határpatak két oldalán enyhébb lejtésű dombok emelkednek. A K-re eső Ihászdombon (40/51) 1964-ben a bödei bekötőút építése során XIV—XV. századi kemencéket bolygattak meg. Valter Ilona vezetett ekkor itt egy kisebb leletmentést. 1966-ban és 1967-ben a dombtetőhöz közel kisebb ásatást végeztünk. Házat nem találtunk, de több szemétgödör jelentkezett kutatóárkainkban, melyeknek leletanyaga kora-Árpád-kori volt. Több egyszerű kiképzésű, kihajló peremű, rövid nyakú, vállas, barnásszürke színű^ hullám- vagy csigavonaldíszű töredék a X. századra keltezhető. Az Árpád-kori anyagban nagyszámú agyaggolyó töfedéket is találtunk. 1967-ben egy nagyobb őskori szemétgödör részletét is feltártuk, melynek leletanyaga rézkori, a balatoni csoport népessége által használt kerámiatípusok töredékeit találtuk itt. A Ny-i domb tetejéhez közel ma is áll a középkori templom, melyről Genthon a következőket írta: templom, zömök hegyessisakos homlokzati toronnyal, melyen román hármasablakok láthatók. Román kapuzat fonott dísszel, félköríves szentély későbbi támpillérekkel. Előcsarnokba befalazva timpanon, Agnus dei, díszes keretben. XIII. sz. eleje. A templom román stílű, épült a XIII. század elején." 4 Az érdekes Agnus dei timpanon értékelésével Fettich Nándor foglalkozott újabban. 5 A templom körül Szentmi34