Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

HÁLA JÓZSEF – HORVÁTH GYULA: Adalékok Böde megismeréséhez

Böde, ung. Dorf, III., C. Zala, Bez. Egerszeg, mit 220 kath. Einw., 1. P. Egerszeg.

3

2 * Böde magyar f. 232 kath. lakossal. Szántóföld 402, rét 131, szőlő 37, legelő 49, erdő 295 hold. Utolsó posta Zala-Egerszeg * Böde, kisk. Zala vm. zalaegerszegi jL-ban, (1910) 512 magyar lak., u. p. Alsóbagod, u. t. Zalaegerszeg. * i E patak [Szentmihályfai-patak] völgyében tovább, nyugotra van Böde, 511 (438, 213) lakossal. 1600-ban a Bedei, Gombos, Hegyi és Csenterich családok laktak itt. E három utóbbi család most is virágzik Bődében. Ujabbi családok közül a Barabások vannak többen. A néphagyomány szerint Böde valaha a község nyugoti részén terült el s város (?) volt. A hozta. tartozó Hermánfaihegy oldalán, a nép szerint, valamikor, a törökfutás előtt, falu volt. A délnyugotra fekvő Ráczhalom dülő hajdan Szigethegy nevet viselt. Mostani nevét a ráczok betörésekor kapta volna. A ráczok, ugyanis, a lakosság által a Szigethegyen álló két pinczehajlékban elrejtett bort és pálinkát megtalálván, nagy dáridót csaptak s lerészegedtek. Ezt a bödeiek észrevéve, rájuk ütöttek és agyonverték őket. Ott el is hantolták a ráczokat. Sirdombjukat ma is látni. Innen nyerte a hegy mai nevét. A Pogányvári dülő a török hódoltság idején kapta mostani nevét. A Böde mellett húzódó völgynek minden irányban hosszú kiágazásai vannak. Leghosszabb a Ján patak völgye, mel^délkeletre, majd keletre kanyarodva a Kandikóhegy aljáig jut el. * 447. Zalaegerszeg — Teskánd — Hottó — Böde (10 km). Göcsej É határán, Zalaegerszegtől és Teskándtól Ny, a Zala jobb 23