Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALOGH BALÁZS: Egy uradalmi kocsis munkája a zalaszentmihályfai majorban (1942 – 1945)

tül, a lábakig. Közben meg-megigazította a takarmányt a jászolban és szükség szerint tett is még hozzá. 5 órára elkészült az eddigiekkel és szemes abrakot, zabot adott a lovaknak. (Télen minden egy órával később történt a későbbi kelés miatt.) Az abrakoltatás után megitatta az állatokat. Mindezek elvégzése után kb. 6 órakor befogta a lovakat és kihajtott dolgozni. A reggelit általában 8 óra örül az asszonyok és a lányok hordták ki a férfiak után az erdőbe, vagy a mezőre. A reggelizés időtartama kb. fél óra volt. Az ebédet otthon fogyasztotta el. Fél 12-kor kifogott és délben ebédelt. Az ebéd kb. 1 —1,5 órás munkaszünetet jelentett. Este kb. 7—8 órakor ért haza, de előtte még megetette, megitatta a lovakat és almot szórt alájuk. A lovak becses jószágok voltak, nagy értéket jelentettek. Ha az úton megáztak, vagy megizzadtak és hideg szél fújt, akkor megálláskor a kocsis mindig pokróccal, vagy valamilyen rossz ruhadarabbal betakarta a hátukat, hogy meg ne fázzanak. Az uradalom egyik fő tevékenysége a zalaegerszegi megrendelőknek való faeladás és faszállítás volt. Az üzletet a gazda kötötte meg a megrendelővel, a kocsisnak csak a szállítás, valamint a fel- és lepakolás volt a feladata. Az ölfa szállítása nyáron kétnapos fázisokra volt felosztható. Egyik nap délelőtt Tamás László bevitt az erdőből három kocsi ölfát a majorba, délután pedig egy kocsi fát beszállított Zalaegerszegre a megrendelő címére. Másik nap a maradék két fuvarnyi fát szállította el a városba, délelőtt és délután egy-egy kocsival. Ezek a két napra felosztható ciklusok egymást követték. Ezzel a munkával néha egy kis borravalóhoz is jutott, mert olyan házak udvarához is behordta a fát, ahol nem lehetett beállni a kapuba. Tudniillik a megállapodás úgy szólt, hogyha nem lehet beállni az udvarra a kocsival, akkor a szállítónak csak a ház elé kell lerakodnia a fát. Télen viszont mindig csak egy kocsi fát vitt be az erdőből a majorba és azt még aznap el is vitte a megrendelőnek. Ha sürgős mezei munka volt az uradalom földjén, akkor a fahordás szünetelt. Szántásra, boronálásra és kepehordásra osztották be. A kepehordásnál neki soha nem kellett rakodnia, ezt a munkát a külön ezért fizetett rakodók végezték, ő csak szállított. Egy kocsira 5 kereszt gabona fért fel (1 keresztben 21 kéve volt). 161