Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

HORVÁTH GYULA: A „bakcsacsi"-tól a „sintérezés"-ig

5. ábra. Vízipuska Q 10—15 m-re is elhordott. Utánzó játékok A gyermekek Bődén a felnőttek szinte valamennyi tevékenységi formáját utánozták, a munkavégzéstől a szokásokig. Eljátszották pl. a disznóölést (a kolbászt a égerfavirág helyettesítette), vagy utánozták az ételt készítő gazdaasszonyt (a sárleves be füvet tettek zöldség gyanánt). Eltemették a „meghalt" babát is, a legapróbb részletekig követve a felnőttek világában zajló mozzanatokat. Arató—cséplő játék. A grábolásból (a tarló gereblyézéséből) származó, hazavitt gabonával megelevenítették a marokszedést („Még kötelet is kötöttünk belőle.") és a cséplőgéppel való cséplést. Két fejőszéket egymás mellé állítottak, az egyik volt a gőzgép, a másik pedig a cséplőgép. Egy gyerek etette, egy másik a hangját utánozta: psztecse-psztecse ... Énekes—táncos játékok Itthon vagy-e hidasmester? Nagyobbacska lányok játszották vasárnap délutánonként az utcán, az iskolaudvaron, vagy a Faluréten. Minél többen voltak, annál jobban élvezték a játékot. Két kiválasztott gyerek egymás kezét megfogva kaput tartott, 151