Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
BALOGH BALÁZS: Bödei betyárhagyományok
hozzátette: „Hiszen én is jártam ott." „Hátulrú jöttek a menösök mindig a majorságba, ezért híták a major felett betyárkertnek azt a kökényes részt." — mondta másvalaki. A két világháború közötti időszakban Kiss Teréziánál szolgáló Tamás László béres, majd uradalmi kocsis az 1930-as években valóban járhatott a pincében. Az ő elbeszélése szerint: „Igen félelmetes folosó vót az, ott laktak télen a menösök. A pincében belü, a puskáknak egy szűk állogató helyük is vót. Ezeket a dogokat még láttam mind, de hát akkor má réges-régen nem vót betyárvilág." A fentieken kívül sok vándormotívum is színezi az elbeszéléseket, pl.: „Mikor jöttek az uradalomho, fordított patkót raktak a lóra, hogy megtévesszék a pandúrokat." Vagy: ,A pincének két lejárata vót, az egyiket csak a menösök ismerték." A minden adatközlő által emlegetett „szegénypártoló" betyármagatartást ténylegesen csak egy epizód eleveníti fel: „Mikor jöttek a majorba egyegy rablásból, a cselédeknek még hoztak is ruhát, ezt-azt, úgyhogy a szegénynek nem vót semmi gongya a menőssökkel." Az uradalom pincéjében való rejtőzésnek még egy romantikusan izgalmas története: > VA pandúrok egy téli estén fenn iszogattak a Kiss családnál, a menösök meg lenn a pincében bújtak el, mer ott háltak. Szóval, jó dóguk vót a Kisséknél, Kiss Pistáék még tötényt is attak a menősöknek." A történetek egybehangzósága és hihetősége atekintetben, hogy a Kiss család paktált a birkatolvaj betyárokkal, némi valóságalapra enged következtetni. Valószínűsíthető továbbá, hogy a valaha talán megtörtént üzérkedés és tolvajpártolás szolgáltathatta az alapot arra, hogy az uradalomnak a megvételét is a betyárokkal hozzák összefüggésbe a bödeiek. Ezeken a Bődéhez fűződő történeteken kívül még néhány adatközlő — családjának hírét emelendő — saját apjával, nagyapjával hozta kapcsolatba a híres betyárokat, legtöbbször csak a találkozás tényének felemlegetésével, pl.: „Rózsa Sándor meg apámná vót Csatárba." A falu környékén tevékenykedhetett Kisgyerek Jóska is. Róla csak annyit utdnak a megkérdezettek, hogy nevét azért kapta, mert: ,Az urak gyerekeit rabóta el és válcságdíjat követelt értük." SZENTMIHÁLYI IMRE egy 1874-ben született adatközlőtől jegyezte le, hogy: „Kisgyerek Jóskát jágerkatonák sebesítették meg 134
