Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GULÁCSI ZSUZSANNA: A gyümölcs és felhasználásának hagyományos módjai Bődén

3. „Nagy Sándoréknak volt egy papírhéjú diófájuk. De az olyan gyönge héjú volt, hogy amint a dió leesett, azonmód szét is pattant. A kányák mind kiették a belét.." Ezért nagy füvet hagytak a fa alatt, s a termést még zölden leverték. 4. SZENTMIHÁLYI I. 1951b. 20. 5. Bődén a népnyelv következetesen megkülönbözteti a gyümölcsből házilag készült gyümölcsecetei a boltban árult esenctói. „Régen gyümölcsecet volt." — mondják. 6. Az ecet érése során új lepedék keletkezik. Ez az ágy két ujjnyi vastag is lehet. Merítéskor egy fakanállal óvatosan megemelik a lepedék szélét, s az alatta levő léből vesznek. 7. Nagyasszony és Kisasszony nap között nemcsak a piacról tűntek el a tojások, hanem a bödeiek asztaláról is. A decembertől februárig terjedő tojás nélküli időszakra ekkor tették félre azokat. Gabona közé dugták, mint ősszel a gyümölcsöt szokás. Az így eltett tojást karácsony táján vették csak elő. „Olyan friss az, mintha előző napi lenne. Magam se hiszem. Ezért idén megint kipróbáltam, pedig most már tojnak a tikok." 8. A krumpli vermelésekor, hogy az egerek meg ne rágják, vastagon hamut szórnak alá a földre és rá. A krumplinál tehát az alsó szalmaréteg kimarad, máskülönben a hamu közéhullna. A hamut csak az ültetni való krumpli vermelésekor használják. 9. SZENTMIHÁLYI I. 1951b. 18. 10. SZABÓ T. A. 1975. aszal címszó. Az adatból nem derül ki, hogy esetleg nem köménnyel ízesített, aszalt szilva alapanyagú ételről van-e szó. 11. A köcöle régi, rossz lepedőből, vagy durva szövésű kendervászonból készített háztartási lepedő, amelyet teherhordásra is használnak. Méretei: 2 szél x 1,5 m. 12. SZENTMIHÁLYI I. 1951b. 18. 13. A 2—3 kg-os nagy kenyerekből, miután az aljára keresztet vetnek, gyüröket és szeletekel vágnak. A gyűr egy olyan félszelet, amelyet a kenyér szélétől a közepéig vágnak. Jobbról, balról egy-egy gyür levágása után, a kenyérből kiálló, héjjal csak az alsó és felső részén szegélyezett puha bélből szelik a szeletel. A szelet vágásával a kenyér ismét kiegyenesedik, nem csunyul el. 14. A lekvárfőzés ideje egybeesett a patyolattök érésével. Ezek a tökök 3—4 kgosak voltak. Kamrában egész tavaszig elálltak. Még áprilisban is sütöttek belőle. Ősszel, amíg jó idő volt, a pajta mellett vagy az eresz alatt álltak kinn a napon. 15. Ezeket a cserépedényeket a zalalövői és zalaszombatfai fazekasoktól vásárolták. Az utóbbiak még az 1950-es években is szekereztek termékeikkel Bődén 106