Kecskés Péter (szerk.): Felső-Tiszavidék (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tájegységei. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986)

3. A MÚZEUMI FALU

Ennek a teleknek a végében is hosszú csűr (4-6) áll. Oszlopait hatalmas, speciális növésű tölgyfákból faragták ki, amelyek nemcsak a koszorúgerendákat, hanem benyúló águkon a keresztgerendákat is tartják. Az íves oszlopok pótolják a belső gyámoszlopokat, és tágabb csűrpiac kialakítására adnak módot. Ez az ívben behajló oszlopsor az erdélyi jármoscsűrök szerkezetmegoldását idézi. A csűr Tiszabecsről származik. Utolsó tulajdonosa telkére az 1860-as években építették fel, helyesebben telepítették át a csűrt, mivel régi helyét a Tisza elmosta (48. és 49. kép). A csűr mögött, a gyümölcsfákkal beültetett gyepes kertben egy botpaládi, 1850 táján készült méhes (4—7) rekonstrukciója áll. Ennek a négyzet alakú zárt építménynek tölgyfából készült, zsilipéit falai belül tapasztottak. Belső oldalai mellett állnak a méhpadok, amelyeket zsindelyes tető véd. A méhesben 100-120 kasban tartott méhcsaládnak volt helye. Az építményközepén harangvirág, pünkösdi rózsa nyílott, — az édes illatú virágok..^éhfű" csalogatta haza a méheket. A méhészet nemcsak a mézzel és viasszal hozot hasznot a gazdának. A kasos méhészet sok rajt is adott, ezeket kasbafogva adták el. Jó jövedelmi forrás volt a mézzel telehordott nehéz kasok őszi árusítása is (50. kép). Tavasszal rendszerint a határba vitték ki a méheket. A tájegység telkein kívül egy ilyen határbeli paticsfalú, szalmával fedett méhest (7) is bemutatunk. A méhpadok itt nincsenek a falhoz erősítve, így a gazda mögöttük is körbemehetett. Templom A falu központjában a közösség épületei állnak. Itt van a Mándról idetelepített református templom (5—2). Ha a templom építésének módját le akaijuk írni, ugyanazokat a szakkifejezéseket használhatjuk, amiket a parasztházaknál, hiszen építése teljesen beilleszkedik a táj népi építőgyakorlatába. Közös erőfeszítéssel egyébként maga a község építette fel. A templom talpakon álló, könyökfákkal és átlósmerevítőkkel megerősített favázszerkezetét paticcsal töltötték ki (51. kép). A két végén lekontyolt, fenyőzsindellyel fedett tetőszerkezetet 61°-os záródású, a gerinc alatt oszlopokkal, hosszirányban dúcokkal erősitett szarufapárok alkotják. Keresztgeiendákkal kialakított födémét alulról kazettás deszkamennyezet borítja. Mint 1878ban Kiss Kálmán, a szatmári református egyházmegye levéltárnoka leírta: „az 1787—90. fából épült templom külalakjával utánozni látszik a szomszéd egyházak Mátyás kori templomait. Szentélye a 6 szög 3 oldalával van zárva: sőt belől a hajótól választó diadalív is utánozva van. Déli oldalán 4 65