Kecskés Péter (szerk.): Felső-Tiszavidék (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tájegységei. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986)

3. A MÚZEUMI FALU

kövezték, majd fatörzsből kivájt, kiégetett „bodonnal", a cementgyűrűk elődjével bélelték. A bodonbélést kívülről kövekkel és a talaj visszatemetésével rögzítették. A legfelső bodon tartotta a kávát. Gyakori volt a hordószerű, hatszögű, a SzNM-ben is rekonstruált káva, „gádolat , amelyben a dongás favödröt merítő ostor „lejárt a kútba (21. kép). 21. kép A tiszakóródi kút részlete A második telek A következő telken álló esztergált tornácoszlopos ház beosztása: szobakonyha-lakókamra. A lakótóz (2—1), amelynek nyomán a SzNM-ban felépült másolat készült, Botpaládon áll. Császár Gáspár, 25 holdas gazda építtette a múlt század 80-as éveiben. Szilas nevű erdejéből vágatta a talpgerendákhoz, a falváz- és tetőszerkezethez a tölgyfát. A fal vázát vályogtéglával töltötték ki. Ebből épültek a „pitvar" és a ház „felső"- illetve „alsó34