Vass Erika: Népek, nyelvek, kultúrák. Skanzen Örökség Iskola 12. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

RUSZINOK MAGYARORSZÁGON A kárpátukrán keleti szláv nép. Magyarországon ruszinoknak, ruthéneknek, oroszoknak, rusznyákoknak, huculoknak is nevezték őket. A 17-18. században a hazai ukránok részt vettek a török hódoltság idején elpusztult magyar területek újranépesítésében: ekkor tűntek fel apró szigetekben Borsod, Abaúj, Dél-Zemplén, Szabolcs és Szatmár területén. E települések sajátsága volt, hogy kisebb szórványokban magyarok és szlovákok közé ékelődve telepedtek le, így a 18-19. század folyamán gyorsan beolvadtak a környező magyarságba, szlovákságba. A nyelvi asszimiláció során azonban megőrizték görög katolikus* vallásukat és néhány sajátos szokásukat. Szabolcs korai ukrán telepei között kell említenünk Mándokot, ahová a 17. század utolsó harmadában költöztek ukránok, de a 18-19. századi források már nem tesznek említést róluk, valószínűleg hamar elmagyarosodtak. Rákóczi Ferenc kurucai között nagy számban voltak kárpátukránok, akik közül az 1711. évi fegyverletétel után számosan Ugocsába és Szabolcsba (pl. Mándokra] menekültek. MAGYAROK MINT NEMZETISÉG Mivel az I. világháborút Magyarország a vesztesek oldalán fejezte be, a háborút 1920. június 4-én lezáró trianoni békeszerződés értelmében a 325 411 km

2 összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km

2-ről 92 963 km

2-re csökkent), lakosságának több mint a felét (20 886 487-ről 7 615 117-re esett vissza). Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása gyakran nem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. Az új államokban a magyarok jogait, anyanyelvük használatát korlátozták, sok iskolát bezártak. Ezek következtében idővel főleg a nyelvhatár vidékén sokan asszimilálódtak* GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ: 1646-ban jött létre, amikor a görögkeleti kárpátukrán papság egyik fele elfogadta az uniót, azaz szervezetileg csatlakozott a római egyházhoz, elismerte a pápa hatalmát, de liturgikus életük és lelkiségük jobbára megőrizte a keleti formákat. A liturgia nyelve a 19. század folyamán fokozatosan a magyar lett, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 19. század utolsó harmadában a kétnyelvű csoportok is átváltottak a magyar nyelvre. ASSZIMILÁCIÓ: vagy beolvadás az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja a többségi vagy más etnikum részévé válik. A beolvadás lehet egyedi vagy csoportos, önkéntes (például házasság révén) vagy erőszakos (például politikai okok miatt). Görög katolikus kereszt a Múzeumban 23