Sári Zsolt: Gazdálkodj okosan! Skanzen Örökség Iskola 11. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)
A mezőgazdaság átalakulása Az emberiség történetének meghatározó tevékenysége a földművelés és az állattenyésztés. Az ember a neolit kor során hagyott fel a gyűjtögető-vadászó életmóddal, és tért át az állattenyésztésre és a növénytermesztésre. Ez a rendkívül lassú fejlődés a századok folyamán egyre nagyobb embercsoportokat érintett, hiszen minden társadalom érdeke az volt, hogy önfenntartóvá váljon. A túróeke, az eke, az állattal történő, majd a gépi meghajtás egyre gyorsabb fejlődést eredményezett a mezőgazdaságban, különösen a 19. század végi ipari forradalomtól kezdődően. fopj' Az eltérő éghajlati viszonyok, a politikai események, illetve a gépesítés különböző mértékű kihasználása miatt a fejlődésben világszerte jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki. Az ipari országokban a túltermelés problémákat okozott a mezőgazdasági területek kezelésében, károsította a környezetet, és viszszafordíthatatlan folyamatokat eredményezett. Szántás bivalyokkai, Koiozsborsa, 1942. Az igavonó állat munkájára épülő földművelés, amely a 20. század közepéig volt meghatározó az állatok háziasításához kapcsolódik. Az állati energiát ekehúzásra és a talaj megmunkálására, kocsik és szekerek vonatására használja az ember. A középkorban a lovak ökrökre való felcserélése és az igavonáshoz kapcsolódó számos találmány (lóhám, patkó) a mezőgazdaság fejlődésének meghatározó állomásait jelentették. A mechanikus szerkezeteket alkalmazó mezőgazdaság csúcspontjának a kaszálógép és a szelelőrosta bevezetése tekinthető. A gépesített vagy motorizált mezőgazdaság a 19. század végén alakult ki a gőzgépekkel, a belső égésű motorokkal, majd az elektromos áram első alkalmazásaival. Ezek az új energiaforrások lehetővé tették a betakarítás és a napi gazdasági munkák - beleértve a hagyományosan női munkák (pl. tejfeldolgozás) - még nagyobb hatékonyságát is. A 20. század második felére az iparosodott országokban a gépesített mezőgazdaság vált meghatározóvá, de a családi gazdaságokban bizonyos hagyományos technikák továbbra is életben maradtak. A tanya A török időkben elpusztult falvak legelőit bekebelező mezővárosok hatalmasra duzzadt határában a 17. századtól jöttek létre a tanyák. A kezdetben állat-teleltetésre használt szállások a 18. század második felétől a városhoz szorosan kötődő tartozéktelepülésekké fejlődtek. A mezővárosokban a korábbi közösségi földhasználat átadta helyét az egyéni földhasználatnak, így a tanya és környéke az állattartás mellett a földművelő gazdálkodás helyszíne is lett. K Te mit gondolsz a tanyák felszámolásáról? „Nádudvari Nagy János arra mutat rá, hogy a tanya az otthon és a munkahely teljes egységének megvalósítása által az egész parasztcsalád munkaerejét optimálisan kihasználó, termelékeny gazdálkodási formát képviselt, amelyet az elmúlt évtizedekben többnyire nem megkönnyebbülten hagytak ott, hanem keservesnek érzett kényszerből, úgyhogy akik elmentek, egyben a mezőgazdaságot is otthagyták." (Bibó István: 1990 Válogatott tanulmányok, Hungarológiai Alapkönyvtár) Tanya kúttal, Zákányszék, 1972. 8
