Bereczki Ibolya: Ételünk- életünk. Skanzen Örökség Iskola 9. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

NYIRÁDI VÍZIMALOM A nyirádi vizimalom a Múzeumban A gyors folyású patakok energiáját használó malmok a hegyes-dombos vidékeken jelentették a legfontosabb malomtípust. Szerepük folyamatosan nőtt, az 1850-60-as években volt a hazai vízimalmok fénykora. 1863-ban 9 173 patakmalom és 4- 301 hajómalom őrölt gabonát a történeti Magyarországon. A 3,5 méter átmérőjű, cellás szerkezetű kerekeket a vályún rávezetett víz sodrása és esése forgatja. A bejárattól jobbra látható, tölgyfa pilléreken álló kőpadon két kőjárat van, közülük a hátsó „parasztra őrölt". Az elsőhöz szitaszekrény csatlakozik, amelyben az ún. gatyaszárszitán halad végig az őrlemény. A finomabb liszt a szekrény aljára hull, a durvábbat vízszintes mozgású szerkezet szitálja tovább. A durva őrleményt többször is fel kellett önteni a garatra. 1. Gyűjtsd össze minél több, a malomban használatos eszköz és szerszám nevét! 2. Mihez kellenek ezek a szerszámok a molnárnak? Vízkerék U. Hol található a gatyaszárszita? Jelöld be a fotón! 3. Tekintsd meg a malomszerkezetet működés közben is! Hogyan forgatja meg a vízkerék a malomkövet? A gatyaszárszita szerepe: 5. Mi az, ami a legvégén a dézsába hullik? 6. Nézd meg a molnárlakást és kérdezd a hagyományőrt! Melyek a kenyérsütés hagyományos eszközei? Készíts ábrát és írd mellé a nevét! A nyirádi vízimatom 18