Bereczki Ibolya: Ételünk- életünk. Skanzen Örökség Iskola 9. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

ÁSVÁNYRÁRÓI LAKÓHÁZ - A HIDEG KONYHA Az 1907-ben a Kisalföld Ásvány nevű településen épített kétszobás épület szabadkéményes, ún. hideg konyhája fogad bennünket. A hátsó szobában érdekes fűtő-főző alkalmatosságot láthatunk. Takarékosan élni, spórolni hogyan is lehetett egykor? Hát éppen így: a berakott kályha, más néven „spór" tekintélyes méretű vaslapja a tűzhely fűtő felülete, alatta zárt térben lobog a tűz. A tűzhely vízmelegítésre, leves főzésre, serpenyőben hús vagy éppen tésztafélék zsírban való sütésére egyaránt szolgált. Szinte gyerekjáték volt az udvaron felaprított fával vagy kukoricacsutkával tüzelni benne. Sütőjében rétes, béles, foszlós kalács sült, a mázas kályhacsempés kályhával egybeépítve télen a szobát is bemelegítette. Ha a parázs is kialudt, kova, tapló és acél segítségével új tüzet kellett csiholni. Ma már egy darabka papír, a gyufa, felhasított aprófa a legfontosabb segítőtársunk. 1. Hogyan használták nyáron a szabadkéményes konyhát? Használták-e télen, s ha igen, akkor mire és milyen alkalomból? írd le! 2. A „spóron" kívül még milyen tüzelőberendezések vannak a házban? 3. Mit jelent a „kibúvó kenyérsütő kemence" kifejezés? U. Szerinted mi lehetett a gyerekek kedvenc étele száz évvel ezelőtt, amit a „spóron" el lehetett készíteni? 5. Kérdezd a hagyományőrt! Mit akasztottak télen a szabadkéményben látható rúdra? 6. Keresd meg a házban a képen látható tárgyat! Mire és hogyan használták? th 7. Beszéljétek meg, hogy a húsfélék füstön való tartósítása milyen hatással lehet az egészségünkre! Takaréktűzhelyen sül a fánk a Múzeumban