Jakab Lászlóné: Bio-kert-ésszel. Hagyományos kiskertek és haszonnövények mai szemmel. Skanzen Örökség Iskola 8. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

A csobádi olajütő a Múzeumban A Hernád folyóra és a Bársonyos-csatornára több gabonaőrlő, kendertörő és olajütő malmot is telepítettek, de ezeket a 20. század elején sorra megszüntették. A szerepüket a modern gőzmalmok vették át. A múzeumba áttelepített, a Szobota család tulajdonában lévő olajütő 1880 elejétől 1950-ig működött Csobádon. Ma már korszerű gépeken sajtolják a növényi olajokat, nem pirítják meg a magokat, így egy kicsit más lesz az íze a kinyert napraforgóolajnak. A visszamaradó préselt magokat viszont ma is felhasználják az állatok takarmányozására, s például a horgászok is ezzel „etetik be" a halakat. A napraforgó mag tisztítását hajaló gép végezte, a héjat a gép a padlásra fújta, a megtisztított mag hordókba majd a törő gépbe került, ahol vashengerek őrölték meg. Az őrleményt vízzel gyúrták össze, és a tűzhelyen megpirították vagy pörkölőbe (pergoló) tették. A kész masszát ezután lyukacsos vasfazékba rakták és kipréselték. A préselés után visszamaradt pogácsa alakú masszát főleg az állatok takarmányozására használták, de a gyerekek is szívesen fogyasztották. 1. A kiállítás megtekintése után tedd sorrendbe az olaj kipréselésének alábbi munkafázisait! A fenti szöveg is segít. gyuras őrlés pörkölés préselés héjalás 2. Keresd meg az olajütő alábbi részeit, és jelöld be a fotón! Ha szükséges, segít a kiállításőr! hajaló, törő, pörkölő, lyukacsos fémedény, bálványos prés 3. Vitassátok meg, hogy az egészséges életmódhoz milyen olajokat és zsírokat érdemes használni az ételek készítéséhez! OLAJÜTÓ: olajprés. A magyar olajütés kifejezés a régi olajpréselés technikájára utal. Az apró magvakat az olajtartalom jobb kinyerése érdekében előbb finomra törték. Az olaj kisajtolásához hatalmas méretű lengőkalapácsos prést használtak. 27 Otajprés