Jakab Lászlóné: Bio-kert-ésszel. Hagyományos kiskertek és haszonnövények mai szemmel. Skanzen Örökség Iskola 8. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

ROSTNÖVÉNYEK A rostnövények a textilipar számára szolgáltatnak nyersanyagot. Az utóbbi évtizedekben elterjedt műszálféleségek csökkentették a felhasználásukat, de jelentőségük napjainkban újra nő, hiszen a természetes anyagokból készült ruhadarabok viselése egészségesebb, mint a műszálat is tartalmazóké. „Vagy tán azt az embert, ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja...." Petőfi Sándor: Arany Lacinak (résziét) A hasznos kendert iCannabis sativa) mint növényt ma már kevesen ismerik. Vigyázat! Nem szabad összetéveszteni az indiai kenderrel, (Cannabis indica) aminek szárított virágjából idegsejteket roncsoló drogot -marihuanat - készítenek. Szinte minden falu határában volt kenderföld, ahol a családok a ruházkodásához szükséges alapanyagot megtermelték. Kenderből készültek a ruházati alapanyagok, a terítők, az ágyneműk és a gazdaságban használt kötelek, zsákok. A kender vetésekor a munkát végző emberek babonából 3 szem magot tettek a nyelvük alá, vagy egy lakatot a vetőköténybe, hogy a madarak ne szedjék ki a földből az elvetett magokat. A késő tavasszal vetett kendert 3 hónap múlva „nyűtték ki"*, de meghagyták a maghozó példányokat, hogy biztosítsák a következő évre a vetőmagot. Ezután beáztatták a kévéket, amiket tuskókkal, kövekkel nyomtattak le, hogy a víz egyenletesen érje mindegyiket. A kötegeket 8-12 napi áztatás után vették ki száradni. Nagy szakértelmet igényelt annak az eldöntése, hogy mikor vegyék ki a vízből.Ha sokáig ázott elrohadt, ha kevés ideig, akkor pedig nem mosódott le a fás rész a szálakról. Öblítés után a napon szárították az egymásnak támasztott kévéket. A következő munkafolyamat a törés, amit a kendertilóval, törőszéken, vagy kölyűs kendertörőn* végeztek. Ennek célja a növény szárán lévő külső fás részek eltávolítása, hogy a belső rostos szálak szabaddá váljanak. Kendernyűvés Kendertörő KINYÚNI: kihúzni (általában a földből valamilyen terményt tövestől). KÖLYUS KENDERTÖRO: kétkarú emelő módjára működő eszköz, amelynek középtájon alátámasztott karjára állva a testsúly helyzetének váltakozásával hozzák mozgásba ütőjét. A mozgó kar ütőfelülete, és amire rácsapódik, barázdásan kiképzett. (Magyar Néprajzi Lexikon). 23