Csonka-Takács Eszter: Év- kör- kép. Ünnepek és hétköznapok. Skanzen Örökség Iskola 6. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)
A húsvétra készülést 40 napos befelé fordulás, fizikai és lelki megtisztulás: a nagyböjt előzi meg. Ebben az időben zajlott a házakban, az ólakban a nagytakarítás, a falak újratapasztása, meszelése. A lelki megtisztulás miatt ilyenkor visszafogottabb életet éltek az emberek, amit számos tilalom is szabályozott, ezért nem rendeztek már nagy mulatságokat, lakodalmakat sem. Nem volt szabad táncolni, alkoholt inni és az ételfogyasztást is korlátozták. Az étkezéstől való teljes vagy részleges tartózkodást nevezzük böjtnek. Volt, aki ezt valóban 40 napig megtartotta, volt, aki csak péntekenként étkezett ennek megfelelően, de a húsvét hete* főleg nagypéntek már nagyon szigorú étkezési tilalmak alá esett. A böjt a köztudattal ellentétben nemcsak azt jelenti, hogy egész nap semmit nem lehet enni, hanem főleg azt, hogy naponta csak kétszer lehet étkezni, de sohasem szabad jóllakni. A nagyböjtre jellemző, hogy húst, zsíros ételeket egyáltalán nem fogyasztottak, ezért is hívják a farsang utolsó napját húshagyókeddnek. Az ezt követő hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt. Mindezen előkészületek, a környezet és a lélek megtisztulása után következett húsvét ünnepe, ami az egyházi események mellett (feltámadási körmenet, ételszentelés] gazdagon tartalmazott népszokásokat is. Hímesek „Megjelent a pünkösd napja, Melyet Krisztus ígért vala, Midőn mene mennyországba Mindenek láttára." (Bálint Sándor: Karácsony, Húsvét, Pünkösd) A húsvéthoz igazodó, így szintén mozgó tavaszi ünnepünk. Húsvét után ötven nappal van pünkösd vasárnapja (jelentése a görög pentecost - 'ötvenedik' szóból ered). Valaha ősi tavaszköszöntő, zöldágazó ünnep volt. A keresztény egyház azt ünnepli ekkor; hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az apostolokra. A falvakban pünkösdkor az egész település zölbe borult, feldíszítették a kerítéseket, a kapukat, a templomot. Ilyenkor májusfát állították, zöldágat hordoztak végig a falu utcáin, hogy házról házra járva elhozzák a tavaszt és hívogassák a nyarat. A lányok szokása a pünkösdi királynéjárás, a legényeké a pünkösdi királyválasztás volt. Pünkösdölők a Múzeumban HÚSVÉT HETE: a húsvétot megelőző hét, a nagyhét. 26