Csonka-Takács Eszter: Év- kör- kép. Ünnepek és hétköznapok. Skanzen Örökség Iskola 6. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

A pásztoroknak külön ünnepi alkalmaik voltak. A tavaszi munkájuk kezdete és annak őszi lezárása is mágikus cselekedetekkel kísért jeles napokhoz kapcsolódik (Szent György és Szent Mihály napja). A gazdák a tejet és húst adó állatokért is mindent megtettek - a pásztorokat nagy becsben tartva hogy egészséges juhaik, disznóik legyenek, az állatok szépen fejlődjenek a legelőkön. Például Márk napján mindenhol rétest sütöttek a csordásoknak, akik nap mint nap kihajtották a háztól a teheneket a legelőre. Pünkösdkor, máshol Szent Ivánkor (június 24.) a falu pásztorai együtt jártak házról-házra, hogy „pünkösdi garast" vagy „bocskorpénzt" kapjanak, ami a korábbi bocskorbőr járandóság kiváltását jelentette. Ebből vehettek maguknak új lábbelit. Kiszebábu, Honiról. (Néprajzi Múzeum] A hideg, zord idő elmúltával örömmel köszöntötték a tavaszt a falvakban. Számos szokás tartalmazta ^ a tél elűzésének, a tavasz fogadásának jelképes cselekedeteit (ilyen például a kiszehajtás*, zöldághordás*, májusfa állítás). Az időszak két nagy ünnepének (húsvét és pünkösd) számos eleme utal a tavaszi újjászületésre. A húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. Ekkor Jézus elfogatásáról, keresztre feszítéséről és feltámadásáról emlékeznek meg a hívő emberek. A húsvét úgynevezett mozgóünnep*. Nem egy naptári naphoz kötődik, hanem a Hold járásához igazodik: húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget - március 21. - követő holdtölte utáni első vasárnap. Igy a húsvét évenként változó dátuma március 22. és április 25. közé esik. KISZEHAJTÁS: olyan tavaszi, téltemető népszokás, mely során virágvasárnap a lányok egy menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut, a tél megszemélyesítését, énekelve végigvittek a falun, majd levetkőztették, a szalmát pedig vízbe dobták vagy elégették. ZÖLDÁGHORDÁS: a tavasz megérkezését köszöntő énekes-táncos népszokás, amikor a falun zöld ágakkal vagy virágokkal kaput tartva vonultak végig a lányok virágvasárnap, húsvétkor vagy pünkösd idején. MOZGÓÜNNEP: olyan ünnep, amely nem esik minden évben ugyanarra a naptári napra. A Hold járásához igazodik. 25