Kemecsi Lajos: Városképző. Ipar, kereskedelem a város és falu határán. Skanzen Örökség Iskola 5. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

TÁLLYAI LAKÓHÁZ - A CSIZMADIA A tállyai takóház a Múzeumban Az egyik hagyományos mezővárosi ipar a csizmadia mesterség volt. A felföldi mezővárosok közül Tállyán a 19-20. század fordulóján 97 csizmadia működött. Az általuk készített csizmák kiterjedt vásárkörzetet láttak el. A műhelyben a 19-20. század fordulóján terjedő divat, a két részből álló nyelves csizma varrása látható félkész darabokkal illusztrálva. A legfontosabb berendezési tárgy a pangli*, ennél ültek háromlábú kerekszéken a csizmadiák. A kiskályha, amellett hogy a műhelyt fűtötte, a csiriz és a csirizzel ragasztott csizmaszár szárításához is kellett, rajta éppen enyvet főznek egy régi vasfazékban. 1. Nézz szét alaposan a tállyai csizmadia műhelyében, és nézd meg a csizmadia mesterséggel kapcsolatos videót is! A látottak segítségével készíts rövid híradást arról, hogyan készül a csizma, és melyek a legfontosabb munkafolyamatok? Csizmadiaműhely a tállyai házban A láb alakját követő eszköz, melyet a cipő és egyéb lábbeli gyártásánál használnak, erre építik fel alkatrészeiből a cipőt. Anyaga hagyományosan fa (gyertyán, gőzölt bükk], újabban polietilén, fém (acél, alumínium). K . . T .FA „A cipész az suszter, de nem csizmadia! A cipész, az nem tudja megcsinálni a csizmaszárat. A csizmadia, az meg tudja csinálni a szárat is, a talpat is. Két tűvel kell varrni egyszerre, ezt csak a csizmadia tudja." (http://www.gyomaendrod.hu/text/doc/dokumentumok/fooldal/2007/eloadasok/ Csizmadiak_es_cipeszek_Endrodon.pdf - Hornok Lajosné 1996.) 3. Magyarázd meg a látottak segítségével, hogyan változtak a lábbelikészítők megélhetési lehetőségei a polgárosodás következtében! 4. Mire mondjuk az alábbi szólást? „Egy kaptafára készült." PANGLI: a csizmadia mester munkaasztala, amelyen a csizma készítésének legtöbb fázisát végezte, s ahol a szerszámokat, anyagokat is tárolta. 20