Kemecsi Lajos: Városképző. Ipar, kereskedelem a város és falu határán. Skanzen Örökség Iskola 5. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

KULCSFOGALMAK: KŐFARAGÁS, KŐÉPÍTÉSZET, ÜVEGMŰVESSÉG, A BODNÁR, A CSIZMADIA ERDŐBÉNYEI LAKÓHÁZ - A KŐFARAGÓ A felföldi nagytáj egykori mezővárosaira a kőépítkezés volt jellemző. A ház fészerében működik a kőfaragóműhely, aminek az eszközanyagát - vésők, faragóbalták, bunkók - a vasárnapi munkatilalom és pihenés miatt a kamrában tárolják. Itt csak a nagy, nehezen mozdítható eszközök és a megmunkálás előtt álló kőtömbök, illetve a már kész termékek: vízcsendesítő, sírkő, kerékvetőkő található. Az erdőbényei kőfaragók készítményei között megkülönböztetett helyet foglaltak el a sírkövek. Ezeket állították elő legnagyobb számban, s ezeket vitték legtávolabbra a megrendelők. A helyi kőfaragók munkájának emléke a tornácon látható kézimalom is. A házhoz tartozó eredeti kapuoszlopok az erdőbényei kőfaragó művészet 19. századi emlékét hirdetik. Mai erdőbényei kőfaragó színvonalas munkáját dicsérik az ablak- és ajtókereteken túl a tájegységbe készített kőpadok, és a kút, melyből rendezvényeken bor is folyik a víz mellett. old fel a műhelyben látott eszközöket! í-^ÍÉL I MEitmmSM " -« Az erdőbényei lakóház a Múzeumban Kőfaragóműhely az erdőbényei házban műhely megtekintése után vedd sorra, hogy az itt látott eszközökkel milyen késztermékek az erdőbényei kőfaragók! jai voltak az itt készített sírkövek legjelentősebb megrendelői? P 18