Kemecsi Lajos: Városképző. Ipar, kereskedelem a város és falu határán. Skanzen Örökség Iskola 5. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

GYÖNGYÖSI POLGÁRHÁZ A sikeresen gazdálkodó mezővárosi polgárok rendelkeztek elegendő pénzzel ahhoz, hogy megvegyék az élelmet maguknak, s egyáltalán nem önellátásra termeltek. Az udvarokon ezért nem találunk sem baromfi-, sem disznóólat, s az istálló is elsősorban a fuvarozás igényei miatt épült egy-egy mezővárosi telekre. A rendszeres heti piacokon szerezték be a környékbeli falvak parasztjaitól a friss élelmiszereket, míg az iparcikkeket vagy a helyben dolgozó kézműves mesterektől, vagy vásározó iparosoktól, esetleg közvetítő kereskedőktől vásárolták. Azok a mezővárosi polgárok, akiknek mind pénzügyi lehetőségeik, mind pedig igényeik is megvoltak a legdivatosabb berendezési tárgyak, komfort-fokozó lelemények alkalmazására, egyáltalán nem fordítottak különös figyelmet a tisztálkodás és a személyes higiénia számunkra már oly természetes vívmányainak kialakítására. A Felföldi mezőváros tájegységben is csak a két gyöngyösi lakóházhoz tartozik illemhely, deszka ajtós „budi". A többi otthonban éjjeli edény, „biti" szolgálta a lakók kényelmét, tartalmát reggelente a trágyadombra ürítették. Te mit gondolsz? Miért volt higiéniai szempontból jelentős előrelépés a budi megépítése? 1. A házban megfigyeltek alapján sorold fel azokat a tárgyakat, amelyeket szerinted biztosan a vásárok alkalmával szereztek be a ház lakói! 2. A Szent Kereszt társulat ünnepi reggelire készül. Korábbi ismereteid alapján magyarázd el, miben tér el a korabeli teríték és étkezés a mai modern étkezés szokásaitól! Válaszodat indokold is! 3. A ház hátsó fertályában egy színésznő kapott átmeneti szállást. Nézd meg alaposan a személyes tárgyait és a falon lévő fényképeket! Ezek alapján készíts vázlatrajzot a nők ruha-, és hajviseletéről!