Buzás Miklós: Mentés másként. Hagyományos technológiák alkalmazása a népi műemlékek megőrzésében. Skanzen Örökség Iskola 5. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)
de ez a falak átvágásával jár és költségei is jelentősek. Ugyanakkor az épületszerkezetek és az épületet használók is elviselnek egy adott nedvességtartalmat, tehát sok esetben a páratartalom csökkentése is megoldást jelenthet. Ehhez két oldalról is közelíthetünk: egyrészt csökkentjük az épület közelébe jutó nedvességet, vagyis az épület körül a terepet úgy rendezzük, hogy az épület 5 méteres közelében pangó víz ne alakuljon ki. Ezért a tetőről levezetett vizet nem a fal tövében engedjük el, hanem távolabbra vezetjük. Másrészt növeljük az elvezetett nedvességet: gyakrabban szellőztetünk, rendszeresen fűtjük az épületet, eltávolítjuk a cementes vakolatot, különösen a lábazati részen, helyette lélegző vakolatot helyezünk el. A fokozatosság elve azt jelenti, hogy a kisebb és költségkímélőbb megoldásokat alkalmazzuk először - tapasztalataim szerint sok esetben célra vezetnek ezek a módszerek is -, és ha azokkal mégsem tudjuk a gondot orvosolni, akkor vessünk be komolyabb eljárásokat. Természetesen itt is hangsúlyozni kell, hogy az állandó figyelem továbbra sem maradhat el, hiszen ha az okok újra keletkeznek, akkor a probléma is újból felmerül. Az épületkárok másik jelentős részét szintén a nedvesség okozza beázás képében, ezért elengedhetetlenül fontos a héjaiások állandó karbantartása. Ez fedésenként mást és mást jelent. Az elemes fedéseknél a sérült, törött darabok cseréjét, a szálas fedéseknél pedig a rendszeres duggatást, hosszabb idő után a ráfedéseket kell folyamatosan elvégezni. Például egy nádtető kb. húsz év alatt a rendszeres felverések ellenére is fele vastagságúra zsugorodik, ilyenkor elkerülhetetlen egy új réteg ráverése. Hasonló a helyzet a taposott szalmafedéseknél is. Cserép- és zsindelyfedés esetében jó, ha mindig van a padláson 100-150 darab tartalék, ami lehetővé teszi a folyamatos cserék elvégzését. A cserepeket a padláson belülről is tudjuk cserélni, de a zsindely cseréjét csak kívülről tudjuk elvégezni.. Hasonló szemlélettel célszerű vizsgálni az épületünk egyéb szerkezeteit is. Sokszor a teljes csere helyett a pótlás, javítgatás, részleges csere jelentheti a megoldást, és ezzel nemcsak költséget takarítunk meg, hanem az eredeti, mára gyakran már lemásolhatatlan anyag is megmarad. Természetesen ezek a döntések hozzáértő szakembereket igényelnek, és nem a tájház fenntartóinak feladata meghozni őket. Mindezekből az ízelítő példákból is látszik, hogy a munkák egy részéhez nem a szaktudás a lényeges, hanem az ügyes ezermester kéz és a hiba felmerülését követő gyors javítás. Természetesen a nagyobb munkákat csak mesterrel végeztessük el. A munkák során fontos az állandó tulajdonosi jelenlét; nem hátrány, ha értünk is a feladathoz, de nem követelmény, sokkal inkább a lélektani szerepe fontos ennek a felügyeletnek, hogy a mester érezze, hogy számítanak a munkájára és jót várnak tőle. Amikor pályázati pénzeket használunk fel, akkor fontos, hogy a kiíró elvárásainak megfelelően bonyolítsuk a folyamatot. Célszerű, ha minimum 3 árajánlat alapján választunk kivitelezőt, a munkára szerződést kötünk, melyben a határidőket és a fizetési feltételeket is tisztázzuk. Kifizetéseket csak számla ellenében folyósítunk. A munkák során mindig adódhatnak váratlan helyzetek, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mit feleljünk a vállalkozó kérdésére, forduljunk szakemberhez. Soha ne rendeljünk el plusz munkát a pénzügyi összefüggések ismerete nélkül. A szakmai szabályoknak megfelelő építési napló vezetését is célszerű figyelemmel kísérni. Tartsuk szem előtt, hogy a szabályokat előre egyszerűbb betartani, mint utólag papírokat gyűjteni arról, hogy szabályosan jártunk el. A kivitelezés során fontos az időbeliség tervezése is, mindig a szakmai folyamatok sorrendjét érdemes figyelembe venni. Előbb szüntessük meg a kár forrását, például beázás esetén előbb javítsuk ki a tetőt, és csak akkor meszeljünk, amikor a fal már kiszáradt. Érdemes az időjárást is figyelembe venni: sok munkának megvan a természetes ideje, amikor jól elvégezhető. A meszelésnél maradva azt tavasszal és ősszel célszerű végezni, mert télen a hideg falfelületen nehéz dolgozni, nyáron pedig a meleg miatt hirtelen szárad, és ezért könnyen repedezik és lepereg az új réteg. Szintén az időbeliség figyelembevételét jelenti, hogy a munkafolyamatokra hagyunk kellő időt. így nem csak az a munkavégzés idejét célszerű figyelembe venni, hanem a technológiai időket is. A tapasztás lehet, hogy csupán néhány órát vesz igénybe, de a száradása akár egy hét is lehet, addig pedig nem érdemes a következő munkák elvégzése, mert a száradási hibák összeadódnak, és repedezett felület lesz a folyamat eredménye. Mindezeket figyelembe véve sokkal inkább a jó megoldások következetes végzésére törekedjünk, mint arra, hogy rövid időn belül hozzunk létre új dolgokat. Természetesen a pénzügyi elszámolások sokszor kompromisszumokhoz vezetnek, de fontos, hogy tudjuk, mit miért csináltunk, mik lehetnek ennek a negatív következményei, és milyen „aknákat" építünk be az épületbe. 23