Buzás Miklós: Mentés másként. Hagyományos technológiák alkalmazása a népi műemlékek megőrzésében. Skanzen Örökség Iskola 5. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Amikor műemlék megmentéséről kezdünk gondolkodni vagy a már védett épületet felújítani, akkor nem elég csak a javítgatásokat elvégezni. Jól tesszük, ha igyekszünk feltárni az épület múltját, és programot készítünk a jövőjére nézve is. Alapvetően azt kell tisztáznunk, hogy a létrejövő „új" épület funkciót nyerjen, kielégítse a tulajdonos igényeit vagy szolgálja a közösséget, megteremtve ezáltal a fennmaradás esélyét. Nem elég a felújítást elvégezni, a fenntarthatóságot is biztosítanunk kell, átgondolva a felmerülő költségeket, a folyamatos állagmegóvás és működés költségeit ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem elég az egyszeri lelkesedés, az épület rendbetétele, hiszen ha a folyamatos szinten tartást nem tudjuk megoldani, akkor épületünk újra pusztulásnak indul, és ismét csak egy nagy költségekkel járó felújítás segít. A felújítás előkészítését, ha nem rendelkezünk tervrajzokkal, célszerű, hogy megelőzze egy alapos építészeti felmérés, melynek során rögzítjük az épület méreteit, biztos alapot nyújtva a további munkához. A felmérés terjedjen ki az alaprajzra, homlokzatokra, tetőszerkezetre egyaránt. Tájházak esetében leghasználhatóbb, ha 1:50 léptéknek megfelelően készül, és a mérési eredményeket felszerkesztett rajzban is rögzítjük. Ez a lépték alkalmas arra, hogy a berendezési kérdéseket is áttekintsük. Amennyiben a felmérést nem gyakorlott szakember készíti, segítséget kaphat Barabás Jenő - Giíyén Nándor: Vezérfonal a népi építészet kutatásához című könyvéből, mely ismerteteti az alapvető eljárásokat és alkalmazásukra példákat is hoz. Az épület történetére vonatkozó adatokat, ha lehet, ismerjük meg: ki és mikor építette, átépítették-e, vannak-e az épületről régi fényképek, felmérések, levéltári anyagok. Ezek mind segíthetnek terveink kialakításában, támpontot nyújthatnak a berendezéshez, a tevékenységekhez. Esetünkben a néprajzi-történeti kutatást nem részletezzük, hiszen ez más szakemberek feladata. A múlt megismeréséhez tartozik az állapotfelvétel, melynek során leírjuk az épületet, különös figyelmet fordítva a szabálytalanságokra, melyek korábbi átépítésre utalhatnak. Az állapotfelvétel terjedjen ki a műszaki paraméterekre is: amennyire lehet, szemrevételezés alapján rögzítsük a hibákat, figyeljük meg a repedéseket, süllyedéseket. Ne kerülje el figyelmünket a faszerkezeten a rovarrágás vagy gombásodás nyoma sem. A padláson mozogva igyekezzünk képet alkotni a födémek terhelhetőségéről, a fedés hibáit is vegyük észre, rögzítsük a beázások helyét. (A jelenlegi előírások szerint 80 évnél idősebb épület átalakításához statikai felülvizsgálat szükséges.) Vizsgáljuk meg az ablakokat, ajtókat, tüzelőberendezéseket és kéményeket. Tapasztalatainkat írásban és fényképen is célszerű rögzíteni. A jól végzett állapotfelmérés alapja lehet a helyreállítás megtervezésének, és segítséget nyújthat az elvégzendő feladatok sorrendjének meghatározásához. Hasonló állapotfelmérésre szellemi értelemben is szükségünk van. A jól működő műemlék nemcsak egy holt kiállítóhely, nem egy megőrzendő, de fölösleges épület. Fontos, hogy élővé tegyük, és olyan funkciókkal ruházzuk fel, melyek a folyamatos működést biztosítják. A múzeumi feladatokon túl felvállalt tevékenységeknek összhangban kell lenniük, térben és időben, gondolkodásmódban bele kell férniük a lehetőségekbe. Itt is össze kell hangolni a vágyakat a realitással. Ha az épület oldaláról nézzük, csak akkor szabad belefogni a létesítésébe, ha a téli használatot is biztosítani tudjuk. A helyes páramozgás létrejöttében a téli fűtésnek és szellőztetésnek fontos szerepe van. Épületeinket nedvesség szempontjából leginkább a télre bezárt pára károsítja, ezért nem megfelelő a nyaralószerű használat (természetesen műszaki szempontból a temperáló fűtés megoldást jelenthet, de egy kis közösség nem biztos, hogy az anyagi oldalát vállalni képes). Ha mindezekkel már rendelkezünk, akkor pénzügyi értelemben is célszerű megtervezni a működést. Nem elég, ha lelkesedésből, egyszeri támogatásból létrehozunk, felújítunk egy műemléket, azután pedig magára hagyjuk, mert akkor holt emlékké válik és pusztulni kezd. Éppen ezért kell figyelemmel lennünk arra, hogy a ház - mint egész lény - élő maradjon. Ehhez kell biztosítani a fizikai szükségleteit, üzemeltetési költségeit (fűtés, világítás, bér, műszaki szemmel tartás) és karbantartását. Mint minden élő szervezetnél, jó, ha a változások folyamatosak, a fejlődés organikus alapon indul el, majd szintén folyamatos munkával lehet elérni, hogy virágozzék.