Kiss Kitti – Csesznák Éva: „Ki fia, borja?” A hagyományos családformáktól. A fogadott rokonságig. Skanzen Örökség Iskola 4. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)
A szülői ház vagy lakás, annak évtizedek alatt közösen kialakított berendezése, csak tárgyak sokaságát jelentené önmagában. Az ott megélt közös elképzelések, célok, küzdelmek, munkák, örömök, a mindennapok vagy éppen a nagy események (pl. gyerekszületés, halál] kovácsolják össze a családtagokat a legszorosabb közösséggé, családdá. A család legszűkebb hazája a háza, amit a sok-sok emberi tényező miatt otthonnak érzünk akkor is, ha egyszerű a berendezése. Meghatározóak az otthoni példák, emberi magatartások, a saját család alapításakor is. Ezektől a viszonyoktól függ, hogy valaki képes-e új családját a tágabb rokonság részeként kezelni vagy éppen elidegenedik tőle. „KI, MILYEN CSALÁDHOZ TARTOZIK, OLYANHOZ IGAZODIK." - A CSALÁD FOGA család a társadalom legkisebb egysége. Olyan emberek csoportja, akiket vérségi vagy házassági kapcsolat köt össze és a köztük lévő viszonyt a közösség, a társadalom elismeri. A magyar család szó az ószláv „cseljad" átvétele, eredeti jelentése háznép, cselédség. Családon általában két generáció, a szülők és a nem házas gyermekek együtt élő csoportját értjük, ezt kiscsaládnak is nevezik. A paraszti szóhasználatban családnak mondták az egygyermekes házaspárokat és a 28-30 tagot számláló, négy generációt is magába foglaló, együtt élő nagycsaládot is. A família latinból kölcsönzött szó, eredeti jelentése: rokonság, család, nemzetség. A mai nagycsalád szavunkon a sok gyermek és a szülők együttesét értjük. A család szó egykor a házassagban született gyermekeket is jelölte, például Szeged környékén: „három családom van, egy gyerök és két lány". (A fiút gyakran gyereknek nevezték, míg a lányt csak lánynak.) A CSALAD SZEREPE A gyermek legfontosabb ismereteit és benyomásait családjában szerzi. A családnak többféle szere' pe van az ember életében. Alapvető élettani szükségletei - evés, ivás, alvás - mellett a bensőséges U kapcsolatok is fontosak. Személyiségének fejlődését a családi környezet, a valahová tartozás érzése biztosítja. Az erős érzelmi szálak, a támogató, őszinte kapcsolatok megóvják a családtagokat az élet egyéb feszültségeitől, érzelmi biztonságot adnak. Az idős, beteg családtagok ellátása emberi kötelességünk. A gondoskodásnak több haszna is van: egyrészt átvehetjük az idősek élettapasztalatát, / bölcsességét, másrészt a szívből, önként nyújtott segítség a segítőt is gazdagítja, mert jó érzés maU/T gunkat jónak megélni. Bebizonyosodott, hogy a segítségadás erősíti a segítő immunrendszerét, életerőt, lelkierőt ad. A család nevel, formálja személyiségünket: a családban tanuljuk meg az együttéléshez, beilleszkedéshez szükséges szabályokat, viselkedést. Az iskola és a barátok mellett nagyrészt a család határozza meg azt, hogy mit tartunk értéknek, mit gondolunk a világról, mi fontos és mi az, amit elítélünk. Önmagunk értékelésének, énképünknek, érzelmi egyensúlyunknak, tehetségünk kibontakozásának is a család az alapja. Szolnoki család az 1860-as években. Chryastel Ignác felvétele. íDamjanich János Múzeum] 7
