Kiss Kitti – Csesznák Éva: „Ki fia, borja?” A hagyományos családformáktól. A fogadott rokonságig. Skanzen Örökség Iskola 4. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

KULCSFOGALMAK NEMZETSEG, NEMESSEG, A ROKONSÁG SZAMONTARTASA, CSALADNEVEK ES RAGADVANYNEVEK, CSALÁDFA KÉSZÍTÉS „EG SZÜLTE FÖLDET, FÖLD SZÜLTE FAT, FA SZÜLTE AGAT, - (Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése] t Egyéniségünk meghatározó jellemvonásait, külső és belső tulajdonságainkat elődeinktől örököljük. Az évről-évre megújuló fa az örök élet szimbóluma. Önmagunk ismeretének alapja, hogy gyökereinket megtaláljuk, tudjuk, honnan származunk. Szüleink, nagyszüleink fényképei, levelei és iratai között böngészve feltárulnak előttünk küzdelmes életük el nem mondott titkai. A rokonsági viszonyok megállapítására a kutatók már több mint száz éve a genealógiai* módszert alkalmazzák. Ennek lényege, hogy egy sor család családfáját, számon tartott rokonságát összeállítják. így vált lehetővé, hogy az emberek közti viszonyokat, a különböző társadalmakat, szokásokat megismerjék. A rokonsági viszonyok megismerésénél a legfontosabb a rokonságnevek, vagyis a rokonsági terminológia megismerése. Gondoljunk bele, mennyire eltérő az apa-gyermek, a báty-húg vagy a nagyapa-unoka viszony. Egyenes ági rokonoknak nevezzük azokat, akik egymásnak közvetlen leszármazottai. Egyenes ági rokonaim tehát: nagyapám és nagyanyám, apám és anyám, fiam és lányom, fiú és lányunokám, dédunokáim. Oldalági rokonok azok, akikkel valamelyik egyenes ági rokonomon keresztül állok kapcsolatban: testvérem (szüleim gyereke), apám fivére, anyám nővére, anyám nővérének gyermekei, nővérem gyermekei. A rokonok megnevezése A magyar rokonsági elnevezések szigorúan különválasztják az egyenes és oldalági rokonokat, valamint ügyelnek a korkülönbségek jelzésére: báty, öcs, nővér, húg. Ezeket a többi európai nyelv csak körülírással tudja kifejezni: angol: my elder brother (idősebb fiútestvérem) = bátyám, német: mein jüngerer Brúder (fiatalabb fiútestvérem) = öcsém. A különböző rokonok megnevezését a honlapon találjátok: www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyag/család J-,52 - imm p Nem va-gyok én sen - ki-nek sem a - dós - sa, a - dós - sa, f r nr rt>jJJ\rj±?1; • piff pl Él még az én fe-le-sé-gem é-des-any-ja, a-pós - sa, a-nyós-sa. é-des-ap-ja, meg annak az Eb fél, ku-tya fél, míg az i-pam, na-pam él. Éj - fél[!}, m f i j r 1 i <' -M Eb fél, ku-tya fél, míg az i-pam, na-pam él. A családnevek, a ragadványnevek Sok esetben azok a nevek „ragadtak" őseinken, melyek mesterségüket jelölték, pl. Molnár, Kovács, O

Szabó, Fazekas. Vezetéknevünk, vagyis családnevünk már hallomásból is megmutatja, hová tartozunk. Ezek a nevek valaha jelölhették a nemzetiséget (pl. Tóth, Horváth, Németh), valamilyen külső jellemvonást, ami a családban tipikus volt (Pl. Fekete, Szőke, Kövér, Kancsal, Balogh). Ha azonban sok Pap, Füstös, vagy Takács élt a környéken, valamilyen egyedül rá jellemző tulajdonságot kiragadva „ráragasztottak" még egy megnevezést, pl. Kis Pap, (alacsony termetű volt), Hegyi-Füstös (a hegyen lakott), Csonka-Takács (valamelyik végtagja csonka volt). Ezekből a ragadványnevekből hamarosan állandósult vezetéknevek váltak. GENEALÓGIA: származástan 24