Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Feladatlap. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)
1. A történelem folyamán mindig is vitatott volt, mennyire lehet egy nő művelt. Madách Imre 1864-es akadémiai székfoglaló értekezésében kifejtette, hogy a nő életelve a férfitól való függés. Ezt írta: a nő korábban fejlődik, de teljes férfiú érettségre sohasem jut: könnyebben tanul és felfog, de híján van a teremtő géniusznak. Dilettáns marad és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi" Friml Aladár - Paul Gide 1886-ban magyar fordításban megjelent A nők joga című alkotására hivatkozva - ezt így foglalta össze saját munkájában: ,A férfi és a nő közötti szellemi külömbség tehát abban nyer kifejezést, hogy a férfi értelmileg, a nő erkölcsileg van túlsúlyban.... Tehát nem a nő működési körét kell kitágítani, hanem a nevelésnek kell oly irányban haladnia, hogy minden férfit a családalapítói, s minden nőt a feleség és anyai hivatás betöltésére előkészítsen és képesítsen." A második ipari forradalom kiteljesedésével nyilvánvalóvá vált, hogy a nők nagyarányú munkavállalása már megakadályozhatatlan:"... korunk haladása szétoszlatta ezen előítéletet; - a társadalom tudatára ébredt annak, hogy az erkölcsök nemesítése, az egyes családok tartós boldogságának alapítása - a jólét, az édes haza felvirágoztatásánál a művelt anya kiválóan nevezetes tényező. ... Az anyák ezen üdvös eredményű készültségének elsajátítására a polgári leányiskola felállítása által a legjobb alkalom nyujtatik, de sőt ezen tanodának alapos elvégzése után még az életben magára hagyott nő is - nemcsak ügyes kézi munkával, hanem a postai, távirdai, tanítói és könyvvivőségi állásoknak betöltésére szerzett képessége folytán is - magának önálló, tisztességes létet biztosithat." (Pécs Szabad Királyi Város Polgári Leányiskolájába járő növendékek érdemsorozata az 1881/82-es tanévre, Pécs, 1882. 9. o.) A nők szerepvállalására nézve Trefort Ágoston 1881-ben így fogalmazott: „Szerezzünk a nőknek a tanítói pályán kívül is, melyre kiválóan alkalmasak, munkát, és keresetet az iparban, a kereskedésben, sőt a közigazgatás bizonyos ágaiban, de nem követeljük, hogy bírák, ügyvédek, orvosok, törvényhozók lehessenek; a nő polgári jogok tekintetében egyenlő lehet a férfival, de a társadalmi funkciók tekintetében a nemi különbségnél s női természeténél fogva a férfival egyenlő nem lehet." (Szívós Andrea: Adalékok a magyarországi nőnevelés és női művelődés történetéhez [1850-1888]) n Te mit gondolsZp pusztán törvények meghozatalával, az iskolai képzés lehetőségével meg lehetett teremteni a nők egyenjogúsítását? 2. Hugonnai Vilma az első nő volt Magyarországon, akinek sikerült diplomát szereznie. Zürichben kapott orvosi diplomájával azonban hosszú éveken át csak bábaként dolgozhatott nálunk. Gróf Hugonnai Vilma 184-7. szeptember 30-án született Nagytétényben. A pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetben tanult, ám alig 18 évesen - a kor szokásainak megfelelően - férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Szilassyt nem érdekelték a tudományok, annál többet olvasott Hugonnai Vilma, főként orvosi könyveket. Mikor 1869-ben a zürichi egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt is, Hugonnai úgy döntött, hogy oda utazik. Férje azonban nem egyezett bele, s végül Hugonnai Vilma anyagi támogatás nélkül kezdte meg tanulmányait a zürichi egyetem orvosi karán 1872-ben. Disszertációját 1879-ben védte meg. Ezután az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. 1880 februárjában tért haza. 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz szükséges érettségi vizsgát, majd kérte orvosi oklevelének elismerését. Bár kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva - elutasította a honosítást. Hugonnai Vilma ekkor letette a szülésznői vizsgát, s bábaként dolgozott. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára 25
