Csesznák Éva (szerk.): A Felföldi mezőváros egykor és most. Skanzen Örökség Iskola 1. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2010)

10. Kocsmatörteneti kiállítás Kulcsszavak: régi űrmértékek, fröccs, Czinka Panna A kocsma régen a helyi társasági élet központja volt. A kocsmák fő jellegzetessége a fogadókkal szemben, hogy eredetileg semmiféle ételt, még kenyeret sem volt szabad árusítani bennük. A kocsma bejáratánál felirat hívogatja a vendégeket: Egészítsd ki! „Itt a közepe, Ha hiszed, be! A kiállításban különböző kocsmai mérőedényeket látsz. Tedd nagyság szerinti sorrendbe (1-8-ig) a következő régi űrmértékek*et! • Pint, • icce, meszely, akó, kupa, kanta, • cseber; • veder írd le az ivószoba berendezését, magyarázd meg, mire való a kármentő? A kocsma elképzelhetetlen volt zene nélkül. Leginkább a cigányzenét kedvelték a vendégek. Az első, név szerint ismert cigánybanda prímása a gömöri Czinka Panna volt. Férfi volt, vagy nő? "Cinka Panna hegedűje, Hegedűje Mintha csak a sátán maga Hegedülne: Bűbájol a ringatója, Bolondít a keserűje." (Endrődi Sándor 1897.J tel Tudod-e? A fröccs eredetéről 1842. október 5-én Fáy András a Fóti pincéjébe szüretre hívta Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban, németesen, spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett, és helyette találta ki a fröccs szót. Olvass még! Czinka Panna élete (1711-1772) Ki részesülhet Czinka Panna ösztöndíjban?