Csesznák Éva (szerk.): A Felföldi mezőváros egykor és most. Skanzen Örökség Iskola 1. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2010)

1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, az első szabad magyar kormány későbbi pénzügyminiszterét. Milyen rá utaló feliratos tányérok vannak a ház konyhájában? írd rá a tányérokra a feliratokat! Tudod-e? A XIII. században, a tatárjárás után betelepített vallon telepesek az erdőket kiirtották (taille: vágás, irtás) és valószínűleg ebből alakult ki a település neve. Az 1562-i tridenti zsinaton IV Pius pápa eképpen emlékezett meg: „Summum Pontificem talia vina decent!", ami a szellemes latin szójáték szerint annyit tesz, hogy „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál!" 1631-ben Ferdinánd városi címet adott Tállyának. Az így kialakuló városfejlődés mellett, a századok folyamán lehetővé vált, hogy a település részese lehetett fontos társadalmi eseményeknek is. Az 1784-es országos népszámlálás adatai szerint, Tállya Zemplén vármegye legnépesebb városa volt. Olvass még! Csizmadia, varga és suszter mesterség Jegyzet: