Bereczki Ibolya: Egyik kutya – másik eb , A kutya a magyar hagyományban (Skanzen füzetek. Szentendre, 2013)

A magyarnak tartott kutyafajták közül régészeti leletek az Árpád-korban a kuvasz és az agár előfordulását igazolják. A kuvasz név történeti forrásban 1511-ben fordul elő először, jelentése 'hitvány ember'; 1560-ban pedig 'nagy testű, házőrző kutya'-ként említik. Komondor szavunk etimológiailag összefügg a kun népnévvel (a 'kunok ebe'jelentésű), a 13. században betelepített nép hozta magával a Kárpát-medencébe. Első említése 1454-ben személynévi, 1519-ben 'eine Hirtenhundrasse' [pásztorkutya fajta). Igen korai, mára kiveszett szavunk a cenk, 1395-ből említi Herman Ottó kutya, vadászkutya jelentésben.