Bereczki Ibolya: Egyik kutya – másik eb , A kutya a magyar hagyományban (Skanzen füzetek. Szentendre, 2013)

1765-ben, Kiskunhalas tanácsi jegyzőkönyvében említik először a pulit (canis familiaris ovilis, villosus hungaricus, Raisitsi). Neve német eredetű, valószínűleg a pudli felnémet Pu'l "uszkár" szóból származik. Tévesen terjedt el az, a még a neves kutyaszakértő, Anghy Csaba által is képviselt nézet, mely szerint a puli a magyarok közép-ázsiai, ősi eredetű kutyafajtája. A valóság az, hogy ez a rendkívül okos, jól tanítható, többféle színárnyalatban ismert, hosszú szőrű, kistestű kutyafajta csak a 19. században terjedt el Magyarországon. Erdélyben és az ÉszakiKárpátokban, ahol racka, purzsa, curkán és más, nem német eredetű juhfajtákat tartanak, nem találkozunk a nyájak mellett pulival.