Bereczki Ibolya: Egyik kutya – másik eb , A kutya a magyar hagyományban (Skanzen füzetek. Szentendre, 2013)

agarászott, Thököly Imre 16%. június 11-én kölyök-medvét fogatott el agaraival. Bethlen Gábor fejedelem - aki legalább ötven kopóval rendelkezett - két kedves agarának, Hókának és Kormosnak a neve is fennmaradt. Apafi Mihály fejedelemnek még ennél is többre, nyolcvanhárom kópéra volt szüksége, és ötvenhárom vizslát tartott. A sólyommal való madarászáshoz nélkülözhetetlenek voltak a vizslák. Ezek keresték és repítették fel a szárnyas vadat és a nyulakat. Ha a vizsla felhajtotta a vadat, a sólyom fejéről gazdája lehúzta a sapkát és elengedte. A sólyom a vad után repült, addig hajtotta, míg levágta, majd visszaszállt gazdájához. Ezután a vizsla a levágott vadat felvette és elhozta. A sólymokat felváltva bocsátották a vad után. Főként fürjre, fogolyra, fácánra és nyúlra vadásztak így. A legjobb vizslákat igen megbecsülték, a szobában volt a helyük. Bethlen Gábor fejedelem egy szép öreg hűséges vizsláját mindig a szobájában tartotta, egy másik, Tigris nevű pedig a fejedelem bársonyszékében heverészett.