Bíró Gábor: Sóvidék népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
Település
TELEPÜLÉS A föld tartós birtokbavételének módja elsősorban földrajzi, éghajlati és gazdasági tényezőktől függ, de egyéb tényezők is beleszólnak, mint a nép lelkialkata, jellegzetes életmódja, műveltségi foka és öröklött hagyományai. A magányos emberi hajlék, laza, tanyaszerű település, főként hegyvidéken, pásztorkodó népek körében gyakori jelenség. Erdélyben az aránylag kevés számú magányos településtől eltekintve, általában a zárt faluforma uralkodik. Ezeknek külső képe rendkívül sokféle, de nagyon leegyszerűsítve két alaptípusra osztható, a szabályos és a szabálytalan faluformára. Sóvidék falvainak településformái igen változatosak, mindkét alapforma, és ezek keveredése is fellelhető. VISKI Károly 1909 nyarán Siklódon végzett tanulmányai alapján megállapítja, hogy „Az új ház lehetőleg az ősi közelében épült, rendszerint az ősi bennvalón, ha elég nagy volt. Ma is így van s az atyafiság többnyire egymás közelében lakik". Megemlíti továbbá, hogy már ismeretes az utcza név is, de két szer is van: Papszere és Túlsószer... A szereket utczák, szorosok kötik össze". ,A faiurészek, utczák többnyire családnévvel vannak jelölve. Egy falurész neve Pálfiak (Pálfiakon, Pátfiakra), a Söstörök szorossát Söstörök, Bálintok utczáját Bálintok, Balázsok utczáját Balázsok, az Abodi szorost Abodiak lakják ma is. Nem igen kertelik a telket — vérrokonok éppen nem, — az ösvények pedig keresztül-kasul kígyóznak a falun, udvaron, kerten, néha csűrön át; a figyelmes gazda még hágósót is szerkeszt a kerítésre, hogy könnyebb legyen az átkelés" 3 . A század elején lejegyzett szerek elnevezései ma is élnek. Egy idősebb asszonnyal beszélgetve 1984 őszén emlegette a Söstöröknek nevezett falurészt, valamint a Papszert (ami az imaház körül van). A falu központját Nagyhídnak hívják, s innen felfelé a haranglábhoz vezető utcát hívják Söstöröknek. Az Alszegre, illetve Alfaluba vezető útnak Pecente a neve. Az autóbusz (Etéd — Küsmöd felől) a Farkas úton jön be, onnan jobbra, felfelé van a Murva utca. Sóvidéken úgy a csoportos (halmaz), mint a soros, vagy utcás faluformát is megtaláljuk, illetve legtöbb esetben ezeknek keverékét. Sóvidék peremén még szórványtelepülésre is vannak példák. Ilyen Korond mellett Pálpataka (Valealui Pavel) és Fenyőkút (Fîntîna Brazilor). A Sóvidéken áthaladó főforgalmi műút erőteljesen befolyásolta a falvak településformáját és jelenleg is érezteti hatását, kivéve Siklódot, Szolokmát, Atyhát és Alsósófalvát. A műút hatása az utóbbi évtizedekben leginkább Korondon észlelhető, itt az átmenő főforgalmi út modernizálásakor új nyomvonalat alakítottak ki (ker3. VISKI Károly 1911. 104.
