Bíró Gábor: Sóvidék népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A ház - A ház építőanyaga és alaprajzi fejlődése

Épü/ő tíy Ajáz, Parajd háztól kezdődően fejlődött a székely ház a kétsejtű és ereszes, majd háromsejtű és ereszes, később az úgynevezett oldalházas, majd nappali és hálószobás, konyhás, kamrás házig. HUSZKA József ezt nem fogadja el, mivel elítéli „... a semmiből kiinduló honi fejlődés..." elméletét. Megemlíti továbbá, hogy Perzsiából is ismeretes a ház hosszanti oldalán a középen nyitott eresz, melyet nem fal, hanem csak rács zár el, éppen úgy, mint a székely ereszt

15

. Magam részéről ehhez csak annyit fűznék, hogy mint azt a régészeti kutatások bizonyították, az egysejtű háztól a két-, háromsejtű formákig nem feltétlenül időrendi sorrendben fejlődött az alaprajz. Az sem mellékes, hogy a SZINTE Gábor ábráján bemutatott 6-7-8. sz. házak nem kimondottan a népi építészet emlékei, annak ellenére, hogy származásuk valóban népi eredetű. Ezek a házak inkább a falun lakó, polgárias életformát élők társadalmi igényei szerint épültek. 15. HUSZKA József 1900. 127.