Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A falvak építészete - Beszédes Valéria: A vajdasági gabonatárolók sajátosságai

ALAPRAJZ HOSSZMETSZET ELOLNEZET OLDALNÉZET Szántalpas vesszőhombár — Martonos A két világháború közötti időszakban elm aradhatatlanok voltak a mi hombárjainkra emlékeztető kis építmények a sumadijai falvak portáin

22

. FÜZES Endre azért tulajdonít minden bizonnyal nagy szerepet a sokácoknak a szántalpas épületek elterjesztésében, mert adataiból arra következtetett, hogy ezek az épületek német, illetve szerb falvakban nem voltak használatban. A vajdasági adatok éppen az ellenkezőjét igazolják. Az viszont kétségtelen, hogy a szántalpas épületek ezen a területen vették fel új funkciójukat. A Balkánon különálló magtárakat ugyan használnak, de azokat nem szántalpra építették. A dél-bánáti levéltári adatokból arra következtethetünk, hogy a XVIII. században készült vesszóhombárok analógiájára készültek a deszkahombárok, de nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a fában gazdag vidékeken párhuzamosan már deszkából készült magtárakat is készítettek, hiszen a balkáni kapcsolatok nemcsak a szántalpas építmények esetében nyilvánvalóak, hanem a keresztborona-vázas építkezésben is. A vajdasági deszkahombárok lényegesen korábbiak, mint a dél magyarországiak, tehát ezek kialakulása nem 22. CV1JIC, Jovan 1922. 380—381.; ERDEUANOVIC, Jovan 1951. 113—114.