Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A falvak építészete - Beszédes Valéria: A napsugárdíszes oromzatú házak a Vajdaságban
Napsugárdíszes oromzat — Oroszlámos BOSNYÁK Sándor 1977-ben ismét visszatér KOVÁCS János téziséhez, ós úgy véli, hogy a múlt század hetvenes éveiben, amikor kialakultak ezek az oromzatok, még eleven lehetett a Napisten emléke a szegedi nagytáj életében, tehát a napsugárdíszítésben is ezt a jelképet kell keresni. Ezzel szemben Pócs Éva a Magyar Néprajzi Lexikon Nap címszavában azt írja, hogy az európai népszokásokban nem találhatunk megbízható nyomokat a napkultusz közelmúltbéli meglétére. Mivel a Dél-Tisza-vidéken a XVI. századtól kezdve folyamatosan együtt éltek a magyarok a szerbekkel, megnéztük, hogy a délszláv mitológiában milyen szerepe van a napnak. Esetleg ez hathatott arra, hogy Szeged vidéke népéletében erósebb volt a napkultusz, mint a magyar nyelvterület más vidékein. A szerb népköltészetben a napot élőlényként ábrázolják, tehát olyan formában, ahogy azt az európai népköltészetben szokás. Ezek szerint ennek a rétegnek nem sok köze lehetett az oromzatok kialakulásához. A néphitben is van jelentősége a napnak. VUK szótárában olvasható, hogy a falusi gazdák mosakodás közben a nap felé fordultak, kelet irányába. Ugyancsak itt található az a hiedelem is, hogy ha valakit a nap mosdatlanul lát meg, akkor nem kedvez neki a szerencse. VUK ismertet egy másik szokást is, amely kapcsolatba hozható a napkultusszal. A húsvét utáni első pénteken a fiatal lányok kimennek az erdőbe, megfigyelik melyik gallyra süt utoljára a nap, és azt letörik. Koszorút készítenek belőle, és a következő szöveget mondják (szabad fordításban): „Lenyugvó napocska, mint amilyen világosan látom ezt a napot, add, hogy én is ilyen világosan lássam kit ítél nekem az isten." A Nap kultuszával van kapcsolatban a Szent Iván-i koszorúkötés és tűzugrás. A szerb néphitben is ismert az a hiedelem, hogy az isten a nap segítségével lát, az égitest ugyanis az istennek a szeme. Ezt az elképzelést még napjainkban is ismerik a Tiszavidéken.
