Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A falvak építészete - Beszédes Valéria: A napsugárdíszes oromzatú házak a Vajdaságban

Az oromzatok tipológiája Az egyes típusok kialakításakor a következő szempontokat vettük figye­lembe: milyen formában és nagyságban található a tűzfalon a típusmeghatá­rozó napsugár? Hogyan tagolódnak horizontálisan a kazetták? Ha kétféle típusú oromzat keveredésekor is alkalmazták a napsugaras motívumot, akkor az ál­lóhézagos és sugaras oromzatokat is napsugaras oromzatnak tekintjük. A) Alaptípus Azokat az oromzatokat soroltuk ebbe a típusba, amelyeknél az egész hom­lokzatot sugaras alakban deszkával kitöltik. Dóczi István szavaival élve, gérbe vannak a deszkák. A tompaszög alakúra kivágott háromszögek nullából in­dulnak ki, és 360 fokban behálózzák az egész padlásteret. A sugárdeszkák egymásba vannak fahóva. A régi oromfalakon a deszkákat gömbölyű fejű szögekkel szögezték fel. A szögfejek a deszkafal felületen koncentrikus köröket alkotnak, amelyek ugyancsak díszítik a tűzfalat. Ebbe a csoportba soroljuk azokat az oromzatokat is, amelyeknél a pad­lásteret lezáró háromszögben domináns elem a napsugár. A tűzfal alsó csúcsát leválaszthatják, így az három részre: egy rombuszra és két egyenlő szárú háromszögre tagolódik. A rombuszba kerül a napsugár, a két háromszöget pedig halcsont alakban töltik ki. A háromszöget négyzetre is feloszthatják, így a három sarokban egyenlő szárú háromszögek keletkeznek. A nagyobb tűzfalak esetén ezeket a három­szögeket további rekeszekre bonthatják. Ilyenkor a négyzetben van a nagy­méretű típusmeghatározó napsugár.

Next

/
Thumbnails
Contents