Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A falvak építészete - Beszédes Valéria: A napsugárdíszes oromzatú házak a Vajdaságban

Díszítőelemek A legegyszerűbb napsugaras házon az egész oromzatot a nap sugarai töltik ki. Ilyen tűzfal nálunk csak kettő áll: az egyik Oroszlámoson, a másik pedig Csantavéren. A többi oromzat vízszintes és függőleges irányban több részre tagolódik. Az egyes kazettákat még léccel is elkülönítették. A vízszintes léceket Zentán, Adán, Kanizsán több, aprólékosan megmunkált lécből alakí­tották ki. Dóczi István szerint ez volt a gyöngystáb. A több rétegből készült léceket fűrésszel vágták ki, és ezeknek számtalan variánsát találtuk meg: hullám, farkasfog, halcsont alakú, de virág motívumokat is kivághattak. A gyöngystáb mintáit nemcsak fűrészelték, hanem vésték is. Az utolsó lécen kocka, kúp, tégla alakú keskeny reliefforma volt. A gyöngystáb nemcsak szé­pítette az oromfalat, hanem ez a többrétegű léc el is vezette a vizet az orom­zatról. Az oromzat felülete páros vagy páratlan számú kazettára oszlik. A három­szög csúcsait legyezőszerűen töltik ki; ezeket Dóczi saroknapnak, a topolyai Barak István pedig alsó sugárnak nevezte. A rekesztékekben a léceket kü­lönböző mértani alakzatokban szögezték fel. A legegyszerűbb, ha ezeket füg­gőlegesen, illetve vízszintesen szögezik föl. Ha egyenesen állnak, akkor Dóczi szerint talpon plat, ha vízszintesen, akkor fekvő plat, ha ferdén, akkor ferde plat a dekoráció megnevezése. A ferdén felszögezett lécekkel kitöltött kazetták állhattak párosával vagy szimmetrikusan. Ha a rekeszek négyzetalakúak, akkor a léceket különféle alakban is fölszögezhetik. Gyakran alkalmazzák a rombusz vagy romboid formákat is. Bánátban köz­ponti díszítőelemként a hétágú csillag is előfordul. Ha a rekeszek száma szimmetrikus, akkor a kazetták mintái vagy párhu­zamosan, vagy szimmetrikusan ismétlődnek. Ha páratlan a kazetták száma, akkor a középső rekesz mintája mindig hangsúlyozott: vagy nap vagy rombusz vagy (Bánátban) hétágú csillag. A rombusz ós a kisebb napsugár előfordulhat más helyzetben is, nemcsak középen. A rekeszeket rendszerint függőleges lécekkel választják külön, amelyek a klasszicista építészetben jelentkező pillérekre is emlékeztetnek. Ezt a megol­dást Horgoson, Kanizsán, Martonoson és Zentán alkalmazták. A rekeszek fölé kis boltív vagy timpanon is kerülhet ritmikusan váltakozva: ezt a megoldást Horgoson és Gyálán, Oroszlámoson és Keresztúron alkalmazták, és minden bizonnyal a szegedi ácsoktól tanulták meg. Csantavéren és Martonoson az oromzat aljára vízszintes síkba három-négy deszkát szögeztek föl, de ezeket a deszkákat téglaszerűen kivésték. Az orom­zatnak az alsó szakaszát hangsúlyozták így ki, mintha téglázva lett volna a tűzvég. A napsugaras oromzatokon ritkán volt padláslyuk. Ha később vágták ezeket ki, akkor azok nemigen illeszkedtek a tűzfal szerkezetéhez. Gyakran a nap­sugarak középpontjába került a padlás szellőzőnyílása. Ilyenkor kis zsalugá­teres ablakot is tettek a szellőzőre. Több oromzaton a napsugár középpontjába faragást is véstek, amely lehetett csillag, virág, esetleg stilizált galamb is. Azoknál az oromzatoknál, ahol állóhézagos tűzfal kombinálódik a napsu­garas oromzattal, ott a padláslyukaknak is díszítő szerepe van. Ezek formája rendkívül változatos volt. Feltűnő azonban, hogy ahol napsugaras oromzat van, ott keresztet nem vágtak a deszkatűzfalra szellőztetés céljából, holott Szabadkán ez a megoldás egykor igen népszerű volt. Mint a mellékelt ábrából

Next

/
Thumbnails
Contents