Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A falvak építészete - Beszédes Valéria: A napsugárdíszes oromzatú házak a Vajdaságban

szerint, tehát ezért kerülhettek fel a húszas években a dobrovoljac falvak házaira is a napsugaras oromzatok egyszerűbb változatai. Vajdaság népi építészetének öt-hat évtizedig volt jellegzets díszítőeleme a díszes lécekből kirakott deszkaoromzat. Ezeket mindig a helyi ácsok készítették, mert valamennyi községben egyéni variációkat találtunk, néhány apróbb részletkidolgozásban minden tűzfal egyedi megoldásokat is tartalmaz, de községenként megvan a helyi jellegzetesség, éppen ezért nem feltételezhetjük, hogy ezeket nagyobb településen, fatelepeken vásárolták meg az egykori építtetők. A napsugaras oromzatok vajdasági elterjedése Néhány évtizeddel korábban felvainkban lényegesen több ilyen díszes deszkavég állt. A tűzfalakat sajnos nemcsak akkor bontják ki, ha a házat átépítik, hanem akkor is, ha annak néhány eleme elkorhad. Ilyenkor sohasem javítják meg, hanem kidobják, és a helyét kitéglázzák. Ennek hatására az egész épület megváltoztatja küllemét, elveszíti korábbi szépségét. A napsugaras oromzatok meglétére nemcsak a még álló tűzfalak utalnak, hanem a díszes kapuk, a rácsos kapuk, amelyek közvetetten utalhatnak az egykori lécekből készített tűzvégekre is. Bácskában Szabadka és Topolya vonaláig általános gyakorlat volt a napsugaras oromzatok alkalmazása. Szabadkán napjainkban már csak három ilyen épület áll, de a környező településeken, Bácsszőlősön, Csantavéren, Nagyfényen máig szép variánsok dokumentációját készítettük el. Topolyán és Bajsán gyakoriak voltak az ilyen tűzvégek, de a két településtől nyugatra már nem találtunk egyetlen napsugaras fűrfalat sem. Kivételt Telecska képez, de ennek okára már korábban kitértünk. Topolyától délre Kishegyesen is gyakori lehetett korábban a díszes oromfal, de Lovcenacon, Feketicsen már csak a kiskapukon áll a típusmeghatározó napsugár. A Tisza mentén Mohóiig található nagyobb számú díszes deszkatűzfal, az ettől délre eső községekben kutatásunk idején csak néhányat vettünk számba: Csurgón például csak egyet, Temerinben hármat, de az utóbbiak nem tartoznak a legelterjedtebb változatok közé. Bánátban a Tisza mentén voltak nagyobb számban napsugaras oromfalak. Korábban Kikindán is kedveltek lehettek, de napjainkra ezeket már mind lebontották. Bánátban Törökbecsén volt még gyakori a házak ormának napsugaras dekorálása. Korábban elszórtan több helyen alkalmazhatták ezt a díszítési módot, mert a dél-bánáti Dolovón a kiskapukon ma is megfigyelhetők az oromzatok motívumai, a rekeszes beosztás. Nemcsak Bánátban ós Bácskában volt kedvelt az oromzatok ilyenfajta kiképzése, hanem Szerémségben is. Itt azonban nemcsak az utca frontján, a házakon állt, hanem a nagyméretű górék végfalát is hasonlóan díszítették ki, mint a mi vidékünkön a házak tűzfalát. Régebben azonban a házakon is megvolt a napsugaras motívum. A szerémségi variánsokon a felület kitöltésében találunk különbségeket, itt kisebbek a rekeszek, mint a Tisza-vidéken, de a típusmeghatározó napsugár itt is megegyezik az észak- és közép-bácskai variánsokkal. Vajdaságban tehát a Tisza vonalától keletre és nyugatra terjedtek el a napsugaras házak Minden bizonnyal Szeged volt a központ, ahonnan elterjedtek, de nem kizárólag a szegediség meghatározója az oromzat. A zentai, topolyai változatok minden bizonnyal hasonlóan fontos szerepet játszottak a