Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A falvak építészete - Rudinski, Antun: A pannon ház észak-bácskai változatai
Duna mente A civil, illetve katonai mérnökök által tervezett településeknek jellegzetes a telekelrendezése. A Vajdaságnak ezen a részén keskeny az utcai front, ha azt a telek mélységével hasonlítjuk össze. A lakóépületet úgy tájolják, ahogyan azt a bevezetőben, a közös vonások ismertetésekor leírtuk. Különleges formája ennek a vidéknek az úgynevezett négyzetes udvar, amely elsősorban a németek házaira jellemző. A ház alaprajza fordított L-alakú, így az épületnél a lakóházat a gazdasági udvartól különválasztják. A két részre oszló telek között zárt, fedett kapu van, és az egész épületet egy tető fedi. Az udvart kitéglázták, kerttel és gyümölcsfákkal vették körül 8 . Az építőanyagok felhasználásakor figyelembe kell vennünk a mikroklimatikus tényezőket. A Duna árterületének mocsarai bővelkednek nádban és fűzfában, ezért a nádat és a fűzfavesszőt.felhasználják a házak építésekor, leginkább a tetőszerkezet készítésére. Az oromzatot vesszőből fonják, amelyet azután betapasztanak, a héjazat pedig nád. Valószínű, hogy az így elkészített homlokzat, mivel nem ellenálló a vízzel ós a hóval szemben, alakította ki a jellegzetes tetősíkot a Duna mentén. Ugyanis a tető előrenyúlik, és egy kis eresz alakul ki, hogy ezzel is védje az oromzatot és a homlokzatot az időjárás viszontagságaitól. Ez harmonikus arányokat, festői külsőt eredményez. A már említett sváb ház a városi építészet hatását tükrözi. Ezeknek a házaknak az oromzata téglából készült neobarokk formában. Tetőfedésre hódfarkú cserepet használtak. Központi terület A telek elrendezése, tehát funkcióbeli megoszlása, az épületek elrendezése megegyezik a pannon ház alapvető jellegzetességeivel. Mégis a leggyakrabban előforduló alaptípus mellett még egy érdekes építészeti formával találkozunk. A teleknek azon a részén, ahol a lakóház áll, felépül a déli oldalon a nyári konyha; ez a németeknél fordul elő leginkább. Nyáron itt főztek, hogy ne melegedjen a lakás, később pedig itt éltek az idős szülők vagy a béresek. A házak vert falúak, tetőfedésre nádat vagy zsindelyt, a századfordulón pedig cserepet használtak. Az oromzat vagy deszkából készült, vagy pedig vakolatdíszítósű. A központi terület házai neoklasszicista jellegűek, ha vakolatdíszítésűek, mintha ez az akadémikus stílus itt próbálna megmaradni a szecesszió mellett. A stílusjegyek leginkább a háromszögletű oromzaton láthatók, ott, ahol a tető síkját követik. Nemritkán a két szellőzőnyílás között van egy bemélyedés, ahol a ház védőszentjének figurája áll. Szabadka külvárosában gyakran találunk még deszkaoromzatú házakat; ez a tulajdonos nemzetiségére, valamint gazdasági viszonyaira utal. Az oromzat egyszerű anyagokból készült olyan gazdák számára, akiknek szerény volt az anyagi lehetősége. Ennek ellenére a kisipari megmunkálásban ezek is kiemelkednek, mert sok szeretettel alakították dekorációját, és az egészen is, és a részletekben is kifejezésre jutnak a díszítőelemek. Ez a terület a Duna mente ós a Tiszavidék között helyezkedik el, így a településeken érezhetően jelen volt a helyi migráció, mindegyik nemzetiség magával hozta építészeti jellegét, formaérzékenységét, anyag- és színismere8. Ezt a típust még tanulmányozni kell
