Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A falvak építészete - Rudinski, Antun: A pannon ház észak-bácskai változatai
Kialakulása és fejlődése A pannon ház alaprajzának kialakulásáról és fejlődéséről viszonylag keveset írtak, s még kevesebb tudományos dokumentáció készült róla 2 . Mindenesetre két fontos tényező hatott alakulására: az elmúlt négyszáz év migrációja, melynek következtében különböző etnikai csoportok leltek itt otthonra, másrészt a XVIII. századtól kezdve az osztrák, majd az osztrák és a magyar hivatalos szervek egyegy település rendezésére vonatkozó rendeletei éreztették hatásukat. Hogy a hivatalos szervek rendeletei mennyire hatottak a népi építészetre, ugyanakkor ez utóbbi mennyire befolyásolta a hatóságokat, mindmáig nincs megnyugtatóan tisztázva. Az azonban bizonyos, hogy a tanyák lakóépülete a XVIII. század végén funkciójában, szerkezetében és esztétikájában már kialakult a háromosztatú pannon ház. Valószínűleg ez a forma határozta meg a XVIII. század második felének lakóházát is 3 . Nincs okunk kételkedni abban, hogy a házak mások lehettek a falvakban és mások a tanyákon, hiszen még napjainkban sem tapasztalunk semmilyen különbséget. Úgy tudjuk, hogy az általunk említett okiratnál korábbi nincs, amely a háromosztatú pannon ház alap- és homlokzatrajzát ábrázolja A XVI. és XVII. századi kutatók ugyan leírják a puszták lakóinak életmódját és lakását, de a falvak, illetve városok házairól nem írtak, nem is írhattak, mert ilyenek nem is voltak a háborús pusztítások miatt. KOJIC 4 professzor kutatásaiból tudjuk, hogy a törökök elől menekülő szerbek egysejtű házakban laktak, a tűzhely középen helyezkedett el, a füst pedig szabadon áramlott. A jugoszláv szakterminológia ezt a házat „kosovska prizemljusá"-nak nevezi. Ilyen alaprajzú házakat napjainkban is találunk. A nyári konyhák alaprajza ilyen. A délszláv népek ezt „mala kucá"-nak (kis háznak) nevezik. Másreszt a múlt század végén ilyen házakat építettek a külvárosok szegényei. IVÁNYI István bemutatja a szabadkai házakat abból az időszakból, amikor a helység még Szent Mária mezőváros volt: ,A régi épületek apró alacsony viskók voltak, földből vert falakkal, nádtetővel és kis ablakokkal..." 5 . A XVIII. század végén sem változhatott lényegesen a helyzet, mert ÜRMÉNYI Mihály KOJIC, Branislav vázlata a koszovói házról 2. ,A törökök idejövetele előtt, a vidéken már voltak falusi házak, ezek hasonlítottak a magyarok, illetve a szlavóniaiak házához- — DEROKO, Aleksandr 1968. 41. 3. N. S. K. Szabadka várossi Vasity Tódor Suplákban levő Szállásának Rajzolattya — Országos Levéltár (Budapest) S 11 N" 1281/1800. 4. KOJIC, Branislav 1958. 49. 5. IVÁNYI István 1886—1892. II. 632.
