Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A falvak építészete - Beszédes Valéria: Egy Duna menti műemlék falu
Vesszőkerítés a „Csokot"-on akadémikus szerint ezek az elnevezések az egykori veremházakra, az úgynevezett zemunicákra vonatkoznak 7 . A XVII. századi utazók leírták, sőt le is festették ezeket a lakhelyeket. Béregen is ilyenekben lakhattak a megtelepülő sokacok, erre utal a földrajzi név, valamint a szájhagyományban is úgy él a falu története, hogy a Óokoton zemunicakvoltak. Sajnos, ezekről az épületekről közelebbit már nem tudhatunk, COTHMANN nevezetes jelentése nem szól ezekről a verem házakról, a meglevő lakóházakról sem ír semmit a császárnőnek. Azt csak feltételezhetjük, hogy 1763-ban a szakirodalomban alföldi lakóházként ismert típusú házak lehettek Béregen. BELLOSICS Bálint a század elején Szontán még látott fonott szántalpas kunyhót, lehet hogy Béregen is álltak ilyenek, mert fonott hombárok állnak még napjainkban is a faluban. Béregen nem határozhatjuk meg egy-egy lakóház építésének pontos idejét. A házak homlokzatán ugyanis nem jelölték azt meg, szakszerű bontási munkálatokat még nem végeztünk itt. így csak föltételezhetjük, hogy a mai lakóházak nagy része a múlt század különböző periódusában épült, s ami lényeges, a húszas évekig a különböző történelmi stílusok nem éreztették hatásukat, 1928-ban épült fel az első beregi sokác ház a népi barokk stílusában. A korábban már emlegetett llija TucAKOV-féle leírás ismerteti a beregi lakóházat is: „a helységben található 383 lakóház, paraszt módra építve: vert falból és náddal fedve, utcára néző oromzattal. A házak beosztása, rendszerint két szoba, melyeket közepén konyhával választanak el, ezenkívül kamra és istálló is van a háznál egy fedél alatt." A lakóházak alaprajza lényegében nem változott egészen az ötvenes évekig, a századforduló tájékán már vázlatrajzok is készültek a beregi lakóházról; a méltatlanul elfeledett GUBICZA Kálmán mo7. KOJIC. Branislav 1966. 397.
