Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A szállások építészete - Tripolsky Géza: Pásztorépítmények

Háromágú szárnyék isztrongával és juhászkunyhóval — padéi határ, 1977. Háromágú szárnyék isztrongával — Jázova közelében, 1977. Az állandóan kint levő barom száma 3500 körül volt, nem számítva a naponta kijáró falusi csordát. A két háború között, amikor már fogyott a legelő a szántóföldek javára, még mindig intenzív félszilaj legeltetés folyt a kanizsai járáson. A pásztor általában Mátyáskor hajtott ki (február 24-én) és a legelőn maradt Dömötörig (október 26.), illetve gyakran az első hóesésig. Félszilaj állattartást folytattak. Jószág és pásztor, sót az utóbbi egész családja kint volt a legelón. Nyilvánvaló tehát, hogy védelemre szorult az ember és állat egyaránt. Itt ismét