Zentai Tünde: Domus Rusticae Baranyienses: A baranyai parasztházak változása a 18. század végén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
A Descriptio Physico Politico Topographica comitatus Baranyiensis parasztházakról szóló szövegrészei (latinból fordította SOÓS István)
Várkony Birtokos: Magyar Királyi Kamara Nyers téglából épített házaik vannak, kőalappal. A téglát maguk készítik, az (épület)köveket maguk gyűjtik össze. De vannak olyanok, akik (ennek) (köb)ölét 6065 dénárért vásárolják. Véménd Birtokos: Magyar Királyi Kamara Némely ház alapja kőből, némelyé fából, főleg a régebbieké, az épületek többi része nyers téglából van építve. Az (épület)köveket a határon belül maguk bányászhatják ki, a nyers téglát a németek maguk készítik. A rácok viszont ezer darabját 1 forint 50 dénárért vásárolják meg. Az épületfát ingyen kapják, minden pénz nélkül az uradalomtól. Versend Birtokos: Magyar Királyi Kamara A házak, melyekben laknak, nyers téglából, vert földből vannak építve. Ezt a munkát maguk végzik el. Az épületfát ingyen kapják az uradalomtól. Zsibrik Birtokos: Perczel-család Ebben a községben a lakosok házainak oldalfalait nagyobb részben nyers téglából, alapjait pedig kőből építették. A nyers téglát maguk készítik, az (épület)követ a szomszédos községből, Ófaluból szerzik be, (köb)ölét 75 dénárért. Az épületfát azonban az uradalom ingyen adja. Siklósi járás Siklósi uradalom Siklós Birtokos: gróf Batthyány Fülöp Ahogy az a dica-adóösszeírásból kitűnik, (a lakosok) egyetlenegy első osztályú, 14 másodosztályú, 480 harmadosztályú házban laknak. Az első- és másodosztályú házak vegyesen épültek, részint szilárd, részint pedig nyers építőanyagokból, a többiek közül, és ezek jobbára régebbiek, némelyek vert és döngölt földből, többségükben azonban sárral bevert sövényből készültek. Ami a faanyagokat illeti, azt ennek a pontnak a 78-ik kérdésében fentebb említettük, ti. hol és milyen áron kell vásárolni.* • A 78-ik kérdésre adott válasz Ami az épületfát illeti, ezt nem adják el, hanem inkább vásárolni kénytelenek, éspedig a szomszédos uradalmak jobbágyaitól, a kisebbet közönséges házacskákhoz; a kisebb fajta gerendákat és a közönségeseket 45-51 krajcárért, olykor még 1 forintért is. A sövény készítéséhez szükséges veszszőt, szekerenként 30 krajcárért, a nagyobb, szilárd építőanyagokból épített házakhoz való (anyagokért) kénytelenek éppenseggel a Dunához menni, aholis a fenyőfa gerendát 1 forintjával, illetve 1 forint 25 vagy 30 krajcárjával, a nagyobbakat 2 és 3 forintjával fizetik meg; ezeknek fuvara a nagyobb távolság következtében az építők számára igen nagy hátránnyal és költségeik felhalmozásával jár, ugyanis azt, hogy a Drávánál (ahogy nekem elmondták), mint sokkal közelebb fekvő helyen vásárolják meg a hasonló fenyőfa gerendákat, az uradalom a siklósiaknak megakadályozza, éspedig azzal az elővételi joggal, melyet az uradalom szokott gyakorolni.
